Gazdagok és szépek – ez volt a legelső gondolatom, amikor tegnap este befáradtam a Kapisztrán téren nyíló Baltazár étterem előtti macskaköves elkerített részre, elhaladtam egy bizonytalannak tűnő modell, egy prosecót kortyolgató egykori Cosmoplitan-főszerkesztő és egy szigorúan néző Táfelspicc-szerző mellett, majd leültem egy asztalhoz, ahova két perccel később magától értetődő módon helyet foglalt Rogán Antal, hogy aztán jó fél óra múlva a gazdasági kabinet ülésére hivatkozva távozzon és átadja a helyét egy csoport nagyon szép ruhába öltözött asszonynak. A hölgyek jelentős örömmel fogyasztották a számtalan nagyon felkészültnek tűnő pincér által felespoharakban (jaj, de amúgy nagyon finom volt) körbehordott gazpachót, az azt követő apró marha- és tonhalburgereket (ez utóbbi zseniális volt, az előbbit sajnos nem kóstoltuk), illetve a gyorselemzésünk szerint a hely későbbi potenciális slágertemékét jelenthető, és sokak által szintén zseniálisnak mondott ökörszívnyársakat (hajszálvékony, pácolt, grillezett hús, szalagszerűen pálcára fűzve). Az ételek a hosszabb idő után a Baltazárban újra saját konyhát vezető, sokak által az egyik legtehetségesebbnek tartott hazai séf, az egykor az óbudai Maligánt vivő Litauszki Zsolt fantáziáját és szaktudását dícsérik.
Zsidai Zoltán Roy nem ismeretlen
a budapesti vendéglátóipart figyelők számára. Családi vállalkozásban évek óta üzemeltet több éttermet a budai Várban található Fortuna utcában, a cégcsoport tagja a modern magyar 21, a tradícionálisabb, igényes nagymamakonyhát vivő Pest-Buda és a franciás hangulatú Pierrot. Emellett az ő nevéhez köthető a pesti Belváros jelenleg egyik legdivatosabb bisztrója, a Gozsdu Udvarban található Spíler, ami tényleg annyira menő, hogy nemrégiben maga Mark Zuckerberg Facebook-alapító is itt költötte el egyik budapesti vacsoráját. Emellett pedig a szállodacsoporttól szokatlan módon Zsidai vehette át a Kempinski szálloda söröző-borozó.grillteraszát is, ahol ÉS néven futó helye villámgyorsan olyan sikert aratott, hogy a szállodalánc állítólag már arról tárgyal vele és a Zsidai-helyek állandó dizájner-vizuálemberével, Ipacs Gézával, hogy a koncepciót külföldre is elviszik.
A hely neve
ahogy tegnap a megnyitón elhangzott, Zsidai kisfiának nevéből származik, nem pedig – ahogy a rosszabb nyelvek utaltak erre a tegnapi estén, szerintünk sem teljesen véletlenül – a legendás new york-i étteremtől, amivel amúgy szerintem szintén nem lenne nagyon komoly baj. Inspirálódni kell és ha ezt jól csinálják, azzal senki nem jár rosszul. A Baltazár hangulata amúgy tényleg nem áll távol a manhattani bisztróérzéstől, sejthető, hogy valóban a jobbmódú és gourman közönségre lő majd.
Mivel az egykori Állami Nyomda irodaépületiben kialakított intézményben egy 11 szobás butikhotel is helyet kapott, feltételezhető, hogy a vendéglátóhely a külföldi látogatókra is számít majd, de azok önmagában eltartani biztos nem fogják. A mi lelki jósszemeink előtt egy várbeli Déryné formálódik, és ilyesmire utaltak a megnyitót közösen tartó étteremtulajdonos és Nagy Gábor Tamás kerületi polgármester szavai is. A Baltazár a remények szerint olyan hely lesz, ahova be lehet jönni egy üzleti ebédre, egy gyors megbeszélésre, de egész napos üldögélésre is. A hírek szerint maga Zsidai is ide helyezi a cég irányítását, az amúgy remek ízléssel és kellő nagyvonalúsággal felújított épület lehet a Zsidai-birodalom központja.
Az étteremvezető elképzeléseiről ennél sokkal részletesebben olvashatnak Uj Péter tegnapi remek írásában a 444-en.