A kakaó ára 2023-ban rekordmagasságba szökött, miután Nyugat-Afrikában betegségek és szélsőséges időjárás rontották a terméskilátásokat. A határidős tőzsdéken ez spekulációt indított el, és az árak időnként 10 000 euró fölé emelkedtek tonnánként. Ennek hatására a csokoládégyártók, köztük a Mondelez és a Lindt, árat emeltek, illetve csökkentették a termékek méretét, derült ki a storeinsider.hu cikkéből.

2024 második felében korrigált a piac a piac, októberre az ár 5000 euró alá süllyedt. A Rabobank elemzése szerint ez a javuló terméskilátásoknak és a visszaeső keresletnek köszönhető: Németországban például 20 százalékkal kevesebb csokoládét vásároltak a nyáron, mint egy évvel korábban.

A gyártók azonban hangsúlyozzák, hogy az alapanyagárak csökkenése csak hónapokkal később éreztetheti hatását.

Mint írják, vannak, akik úgy vélik, piac 2026-ra stabilizálódhat, de az árak várhatóan nem térnek vissza a korábbi, alacsony szintekre. A kakaópiac továbbra is érzékeny az időjárási kockázatokra és a nyugat-afrikai kisgazdák termelési problémáira, miközben Latin-Amerikában – különösen Ecuadorban és Brazíliában – a növekvő termelés kínálhat némi enyhülést az árak tekintetében.

A német fogyasztók mindenesetre idén drágább karácsonyi szezonra számítanak: a csokoládé Mikulások és mézeskalácsok akár 25–60 százalékkal kerülhetnek többe, mint tavaly.

Németországban fejenként átlagosan 9,5 kilogramm csokoládé fogy évente, és egy tábla ára 2020 óta mintegy 75 százalékkal emelkedett. Magyarországon mindössze 3,2 kilogramm a fejenkénti éves csokoládéfogyasztás, ami elmarad az EU-s 6,5 kilogrammos átlagtól, és messze alatta marad a csokoládé-nagyhatalmak – Németország, Svájc, Ausztria vagy Anglia – 9–10 kilogrammos szintjének.