A felmérésből kiderül: az Y és Z generáció kétharmada iszik bort valamilyen rendszerességgel, ám ez korántsem jelent gyakori fogyasztást. Mindössze minden nyolcadik válaszadó nyúl rendszeresen borhoz, míg sokkal többen csak alkalmanként vagy ritkán választják. A bor tehát jelen van, de nem ez a jellemző– inkább egy tudatosan kiválasztott ital, amelyhez hangulat, társaság és élmény társul.

A mai fiatalok számára a bor nem az „alapértelmezett ital”. Sokkal inkább egyfajta kiegészítője a különleges pillanatoknak: baráti összejöveteleknek, családi eseményeknek vagy ünnepi alkalmaknak. Ez a fajta hozzáállás egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a borágazat számára. A nyitottság adott, de a mindennapi jelenlét még várat magára.

A kutatás szerint nem a kínálat hiánya szab határt a borfogyasztás bővülésének, hanem az, hogy mennyire válik természetes választássá a fiatalok számára. A döntésekben ráadásul egyre kevésbé a szakmai szempontok – például a bor típusa vagy eredete – dominálnak. Helyettük az adott szituáció, a társaság és az élmény számít igazán.

Ehhez társul az árérzékenység erősödése:

a fiatal fogyasztók a minőség mellett egyre tudatosabban figyelik az ár-érték arányt. Ez új pályára állíthatja a piacot, különösen azok számára, akik elérhető árú, mégis megbízható minőséget kínálnak.

Generációs különbségek: másképp gondolkodnak a húszasok és a harmincasok

Érdekes különbségek rajzolódnak ki a generációk között is. A harmincasok (Y generáció) közelebb állnak a borhoz: náluk gyakoribb a tudatos, akár rendszeres fogyasztás. A húszasok (Z generáció) ezzel szemben inkább élményként tekintenek rá – számukra a bor egy hangulat kísérője, nem pedig önálló választás.

A lakóhely is befolyásolja a szokásokat.

A fővárosban élők között többen vannak azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort, míg a vidéki településeken nyitottabb hozzáállás figyelhető meg. Ez részben a vendéglátási kultúra, részben a közösségi minták különbségeivel magyarázható.

Az iskolai végzettség szintén szerepet játszik: a magasabban képzettek körében erősebb a tudatos választás, míg más csoportoknál inkább az elérhetőség, a megszokás vagy az ár dominál.

Magyar borok előnyben

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a fiatalok kifejezetten pozitívan viszonyulnak a magyar borokhoz. Ha választaniuk kellene, közel kétharmaduk hazai terméket venne le a polcról, miközben a külföldi borok csak jóval kisebb arányban jelennek meg preferenciaként.

Ez a bizalom komoly alapot jelent a jövőre nézve. A kérdés már csak az, hogyan lehet a bort közelebb vinni a fiatalok mindennapjaihoz – úgy, hogy közben megmaradjon az élmény, amely miatt választják.