Mint mondta, nem túlzás, hogy az ivóvíz a 21. század egyre fontosabb természeti kincse, a vízkészlet felbecsülhetetlen érték, megőrzése az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb globális kihívásává, biztonsági kérdésévé válik. Szakértői előrejelzések szerint a növekvő lakossági igények és az éghajlatváltozás nyomán 2030-ra 40 százalékos globális vízellátási hiány várható, a 2050-re szóló előrejelzések szerint pedig a 9 milliárdosra növekvő emberiség miatt 60 százalékkal növekvő élelmiszerfogyasztással és további 20 százalékkal növekvő vízfogyasztással számolnak.

Meglátása szerint a magyarországi vízipar, a vízkutatás "fővárosának" lehet nevezni Nagykanizsát, ahol a 25 éves vízkezelési tapasztalatokkal rendelkező Hidrofilt Kft., a város és az egyetem összefogásával országosan egyedülálló víztechnológiai központot hoztak létre. Az egykori nagykanizsai vegyészmérnökről, számos szabadalom kidolgozójáról, Soós Ernőről elnevezett kutatóközpont révén szabadalmakkal és technológiai megoldássokkal járulnak hozzá "a vízbiztonság növeléséhez, a vízipar, és ezzel a magyar innovatív ágazatok exportképességének növeléséhez".

Szijjártó Péter elmondta: a 2014 és 2020 közötti ciklusban a magyar kormány megduplázza a kutatási, fejlesztési célokra szolgáló forrásokat, ami együttesen így meghaladja a 700 milliárd forintot. Példaértékűnek nevezte, hogy egy közepes hazai vállalat innovációban és kutatás-fejlesztésben a legnagyobbakkal is versenyképes, hozzátéve, hogy a kis és közepes cégekre "mint a nemzetgazdaság lelkére" tekint a kormány, a támogatásuk elsődleges marad továbbra is. A magyar gazdaság azonban akkor tud hosszú távon versenyképesen működni, ha a jelenlegi 3000-3500 export- és versenyképes kkv számát legalább 12 ezerre tudjuk növelni - vélekedett a miniszter. Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az életet adó és azt fenntartó víz lehetne Nagykanizsa és a kisrégió jelképe. A városban működő, vízzel és vízkezeléssel foglalkozó cégek révén olyan speciális tudás halmozódott fel ezen a területen, amelyik már számos külföldi országban is elismerést szerzett.

Emlékeztetett arra, hogy a Soós Ernő Víztechnológiai Kutatóközpont létrehozásához a Hidrofilt szakmai tradíciójával és innovációs képességével, az egyetem az elméleti tudással és a tudásfejlesztéssel, az önkormányzat pedig a támogató környezettel járult hozzá. Borsos Ferenc, a 25 éve működő és több mint 100 dolgozót foglalkoztató cég ügyvezetője felidézte, hogy vízkezelő rendszereiket használja többek között a Richter Gedeon gyógyszergyár, a Mol százhalombattai és pozsonyi olajfinomítója, a General Electric több magyarországi gyára, a Borsodchem és a paksi atomerőmű, de további 16 országba szállítottak már eddig berendezéseikből.