Súlyos aszály volt tavaly az Alföldön. Olyan kevés szarvasgomba termett, hogy a gyűjtők augusztus végén már ki se mentek szedni. Be kellett látni, hogy abban a szezonban nincs szarvasgomba. Ugyan a Dunántúl, a Kisalföld is több csapadékot kapott, de csak a nyár végén. A szarvasgombának áprilisi, májusi eső kell, hogy a  micéliumok növekedésnek induljanak és kifejlődjön a termőtest.

“Ez minket kevésbé érintett. Függetlenítettük a termesztést az időjárástól, legalábbis a hiányzó csapadéktól. Tudjuk, melyik fajnak mikor, mekkora a vízigénye, és a 4000 szorófejes öntözőrendszerrel időben pótoljuk.” - mondja az Mfor.hu-nak Érsek Gergely rábakecöli szarvasbomba-termesztő. A gasztrokulináris attrakciókra szakosodott Érdek Éden tulajdonosa így kevésbé érezte meg az aszály káros következményeit.

Egekben az ára

Annyira kevés termett, hogy rekordmagasságba emelkedett a szarvasgomba ára. A leggyakoribb, a nyári szarvasgomba kilója máskor 300 euró, tavaly 600-800 euróra (240-320 ezer forint)) emelkedett az ára. Az isztriai szarvaskombáé pedig 8-10 ezer euró/kilogrammon (3-3,8 millió forint/kilogramm) tetőzött. Ráadásul nagyon kevés jó minőségű szarvasgomba termett minden fajból, így nagy volt a kereslet a méregdrága kulináris csemegére.

Pedig a szarvasgomba-ültetvényeknek nagy a bekerülési költsége. Kerítést kell építeni, kutat fúrni, öntözőrendszert telepíteni és a gomba micéliumaival átszőtt gyökerű (mikorrhizált) facsemetéket telepíteni. Mint megtudtuk, a mikorrhizált csemetés módszerrel ugyanis korábban fordul termőre az ültetvény: hamarabb térülhet meg a befektetés. Viszont a 2022-ben lezárult erdősítés pályázat - amelyet idén az ígéretek szerint idén is meghirdetnek - nagy támogatást - lökést - adott a hibrid módszernek is. Ez utóbbinál a területre szarvasgombával kezelt makkot vetnek és mikorrhizált csemetéket is telepítenek.

A teljes cikk ITT olvasható.