Nagyernyei Attila, a Tolna Vármegyei Méhész Egyesület elnöke is részt vett a szakmai találkozón, aki a teol.hu portálnak elmondta, a napokban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a „Kaptárakból” elnevezésű, másfél éve elkezdett összehangolt mézvizsgálatának eredményét, mely mindenki számára meglepő konklúzióval zárult.

A projektet elindító szakembereknek és politikusoknak azért, mert ők nem hittek a méhészek évek óta tartó figyelmeztetésének, véleményének, miszerint egyre nagyobb mértékben, sőt, napjainkra túlnyomórészt hamis mézekkel van teli a piac. De meglepő volt a termelői oldal számára is, hiszen szerintünk még súlyosabb a helyzet, még mindig nem alaposak, nem elég mélyrehatóak a laborvizsgálatok ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, mondta el Nagyernyei Attila.

A Kaptárakból elnevezésű akció célja az volt, hogy a harmadik országokból származó mézekből az EU határain mintát vesznek, melyeket a belgiumi mézlaborba küldenek vizsgálatra. Kimondottan idegen cukrokat (nem nektáreredetű cukrokat) kerestek a mézekben. A minták összegyűjtésébe az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkatársait vonták be, ami precedensértékű, hiszen nem a tagországok illetékes hatóságainak szakemberei végezték.

Összesen 15 tagországban (köztük hazánkban is), 320 mintát gyűjtöttek. Az érintett vállalkozások száma, melyek működését, áruit ellenőrizték, százharminchárom volt, ebből hetven importőr, hatvanhárom pedig exportőr.

Az eredmény: a háromszázhúsz mintából száznegyvenhét (negyvenhat százalék) hamisnak bizonyult. A legtöbb ilyen szállítmány Kínából származott, de a Törökországból érkező mézek kilencvenhárom százaléka is hamisnak bizonyult, az Egyesült Királyságból importált méz esetében pedig még magasabb volt a rossz mézek aránya – száz százalék –, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden minta hamis volt. Ezek valószínűleg más országokban termelt mézek voltak, amelyet az Egyesült Királyságban az EU-ba történő újra kivitel előtt, tovább kevertek.