Terézváros Önkormányzatának Képviselő -testülete a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban:
Kertv.) 12. § (5a) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotta a 26/2024. (X. 31.) önkormányzati rendeletét a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely -szolgáltatás céljára felhasználható napok számáról, és a fenti szálláshelyeken ezt 0 napban határozta meg 2026.01.01-től.

Mint azt mi is megírtuk, 2026. január elsejétől a szálláshelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség bevonásával folyamatosan ellenőrzi. Terézváros önkormányzatának közösségi oldalán olvasható tájékoztatás szerint

a kerületben kizárólag szállodák, panziók és közösségi szálláshelyek működhetnek legálisan, amelyet társszervekkel, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a rendőrséggel együtt már folyamatosan ellenőriznek -  az illegális szálláshelyek üzemeltetőire pedig akár több millió forintos bírság is kiszabható.

A terézvárosi magán-, és egyéb szálláshelyek teljes betiltása kapcsán ugyanakkor a Magyar Apartmankiadók Egyesülete aggályokat fogalmazott meg:

a rendelet a kapcsolódó szolgáltató szektor (reptér, kulturális-, kereskedelmi- és vendéglátó szektor) kieső bevételeivel együtt tízmilliárdos, külföldi turisták által fizetett forráskiesést és többmilliárdos adóbevétel kiesést jelent és nem oldja meg a lakhatási válság problémáját. 

Szakmai javaslatukat eljuttatták szerkesztőségünkhöz, amelyet alább közlünk:

• Budapest közigazgatási határain belül működő egyéb- és magánszálláshelyek által fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás 4 százalékról 8 százalékra növekedjen 2026.01.01-től. Ez a pluszösszeg csak a VI. kerület tekintetében évi 1 milliárd Ft körüli nagyságrend (ehhez társul a többi kerületből származó TFH bevétel).
• A budapesti egyéb- és magánszálláshelyek által befizetett +4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást a kormány a lakhatási problémák megoldására létrehozandó alapban kezeli.
• Az alap terhére a kormány kollégiumi férőhelyeket bővít, szolgálati lakásokat alakít ki így hozzájárul a fiatalok, állami alkalmazottak lakhatási problémáinak enyhítéséhez. Az egyetemisták, PhD hallgatók kollégiumba, a pályakezdők szolgálati lakásba költözésével jelentősen nő Budapesten az albérleti kínálat, melynek eredményeként csökkennek az albérleti díjak, tovább erősítve az Otthon Start program eddigi pozitív hatásait az albérleti piacon, összességében sokkal megfizethetőbbé válik a lakhatás Budapesten, a kollégiumi férőhelyek bővítésével pedig vidéki fiatalok kapnak lehetőséget a fővárosi felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulásra.
• Kérjük fél évre felfüggeszti a 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (5a) bekezdés a) és b) pontjait és ezen időszak alatt kidolgozni egy új, átfogó szabályozást (több jogszabályi javaslata van az érdekképviseleti szerveknek a lehetséges megoldások tekintetében), amely továbbra is lehetőséget adhat az önkormányzatoknak, hogy meghatározzák az egyéb- és magánszálláshelyeknek az egy évben kiadható napok számát vagy egyéb feltételeket anélkül, hogy teljes tiltásra kerüljön sor.
• A kormány felhívja az önkormányzatok figyelmét a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5017/2016/5. határozatára, miszerint: “az idegenforgalmi adó tételezett célja az is, hogy a megnövekedett turizmus okozta esetleges negatív környezeti externáliák költségeit az önkormányzat az adó alanyaira, a nem állandó lakos vendégekre terhelje.„ Vagyis a turizmusból befolyó adót a lakhatási válság megoldására is kell, hogy fordítsák az önkormányzatok.

Véleményük szerint a meglévő egyéb- és magánszálláshelyek többnyire prémium ingatlanokban helyezkednek el, amelyek egy tiltás esetén sem fogják enyhíteni az alacsony keresetűek lakhatási problémáit, de a turistaforgalom teljes elmaradása tönkreteszi a kapcsolódó szolgáltató szektort (pl. kereskedelmi és vendéglátóipari egységek), jelentősen csökkenti a repülőtér forgalmát és negatív hatással lesz a turisztikai szektor egészére, amely jelenleg a GDP 13,5 százalékát biztosítja.