Amit a földrengés meghagyott, azt most a buldózerek bevégzik: a fél városnak vérzik a szíve ezért az egyedülálló létesítményért: a tulajdonos azonban ígéri, máshol újranyit a ,,légyottok diszkrét otthona".
A Hotel Valdiviát egy fiatal özvegy, bizonyos Coralia Quezada alapította 1959-ben. Tematikus szobáiban mindenki szabadon engedhette a szerelemmel kapcsolatos fantáziáját. Mórok vagy egyiptomiak, japánok vagy afrikaiak kísérték a forró pillanatokat és amikor 2010-ben földrengés sujtotta a chilei fővárost, a rengés ezt az épületet is megrázta, de nem döntötte romba. A tragédia közepette Santiago legtragikomikusabb pillanantai zajlottak a falai között: a hajnali órákban erősen hiányos öltözetű urak és hölgyek keresték a menekülés lehetőségét a falakon kívülre.
Most a tulajdonos eladja a szállodát és a vevője lerombolja, hogy helyére egy másikat építsen.
A sokszínű, tematikus, de erősen ízléshiányos darabok között például a kínai szobában Ming kori vázák álltak - természetesen hamisak, míg az afrikai szoba zebracsíkos volt és fa vadállatok állták körül a központi helyre elhelyezett hatalmas fekhelyet. Az amazóniai szobában mini vízesés csobogott tarka papagájok társaságában. De volt hatalmas jakuzzi, tarka szőnyegek, össze nem illő bútorok - mindez egyedi bájt adott az intézménynek.
A tárgyak egy részét áruba bocsátották és sokan puszta nosztalgiából keresték fel a kiárusítás helyszínét. ,,Nem volt még egy ilyen kedvelt intézménye a városnak - mondta egy idős hölgy, aki szerint lényeges színfolt tűnik el Santiago életéből. Egy volt alkalmazott így emlékszik: amikor fogadtuk a vendéget, amikor felszolgáltuk az italát, amikor takarítottuk a szobákat - vakok voltunk, némák és süketek.