Júniusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele meghaladta a 17,5 milliárd forintot (+16,2%) - derült ki a KSH frissen publikált, január-június havi statisztikái alapján a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ által készített elemzésből. A külföldi vendégektől származó szállásdíj árbevétel ennél is nagyobb mértékben, 17,4 százalékkal nőtt, és meghaladta a 16 milliárd forintot, ami nem függetleníthető attól, hogy június 13-16. között Budapesten rendezték az Európai Dialízis és Transzplantációs Társaság (ERA-EDTA) 9000 fős megakongresszusát.
A januártól júniusig terjedő időszakban a bruttó szállásdíj árbevétel összességében elérte a 73,5 milliárd forintot. Ez 10,2 százalékos növekedésnek felel meg, ami összességében hasonlít 2018. első félévi dinamikájához, de a külföldi és a belföldi forgalom között jelentős átrendeződések mentek végbe. Míg a külföldi szállásdíj bevételek rekord mértékben, 11,8 százalékkal nőttek a január-júniusi időszakban, addig a hazai vendégektől származó árbevétel-növekedés 2019-re gyakorlatilag „elolvadt” (-2,9%): az olló ismét kinyílni látszik a külföldi piacok javára.
Némileg árnyalja a képet, hogy egyedül június hónapban a belföldi szállásdíj bevételek 4,4 százalékkal emelkedtek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak, kiemelve a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényeit, ami idén a júniusi forgalomnak kedvezett, és sok belföldi látogatót is vonzott, valamint a Budapesti Nyári Fesztivált a Margitszigeten és a Városmajorban.
2019. első 6 hónapjára vetítve a kereskedelmi szálláshelyek szobafoglaltsága meghaladta a 70 százalékot a fővárosban, miközben a férőhely-kapacitás kihasználtsága egyetlen szállodai kategóriában sem csúszott 50 százalék alá, sőt, a kategória nélküli egységekben és a gyógyszállodákban 7-8 százalékos növekedést mért a KSH. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel (REVPAR) a teljes első félévben 18.571 forint (+8,5%) volt Budapesten, és a 4 csillagos szállodák ezen belül is kiugróan magas (+14,7%-os) növekedési rátát mutattak.
A statisztikai mérések történetében először fordult elő, hogy egy szoba bruttó átlagára már az első félévben meghaladta a 25 ezer forintot Budapest kereskedelmi szálláshelyein (26.404 Ft, +8,5%). A vendégforgalmi adatok esetében az idei év első hónapjaiban beállt trendek folytatódtak tovább. Januártól júniusig 2.084.615 vendég 4.798.642 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein (a növekedés 1%-on belüli mindkét dimenzióban).
Egyedül június hónapban 411.206 vendégtől 923.612 vendégéjszakát regisztráltak (+2,1% mindkét dimenzióban), hozzátéve, hogy mindez kizárólag a külföldi vendégforgalomnak köszönhető.
Elárasztották Budapestet az amerikaiak
A május után a június hónapot is az Egyesült Államok „nyerte meg”, ahonnan magasan a legtöbb vendégéjszakát (93.725) regisztrálták a budapesti szállásadók a nyár első hónapjában – ezúttal is többet, mint a brit piacról. A júniusi vendégérkezések tekintetében is hasonló a kép: 41.154 amerikai vendégérkezés, szemben a 32 ezer brit (és a 28 ezer német) vendéggel, ami a tavaly májusi tengerentúli járatindítások (LOT, AA) növekvő sikerét, népszerűségét is mutatja. Első félévi összesítésben az USA Budapest második legnagyobb piaca, Németországot megelőzve.
Június hónap kiemelkedő turisztikai eseménye volt a Shanghai-Budapest közvetlen légijárat megnyitása, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb budapesti tartózkodását eredményezte (lényegében változatlan vendégszám mellett +7,2 százalék vendégéjszaka-növekedés a hatodik havi adatokban), a vendégérkezések számának érdemi bővülését viszont inkább majd a második félévben remélheti a szakma. Júniusban 23.427 kínai vendég mintegy 38.638 vendégéjszakát töltött Budapesten. Január-júniusban összesen 88.475 (+1,1%) kínai vendég 144.221 (+2,9%) vendégéjszakát generált.
Budapest TOP 10 küldő piaca a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján (2019. január-június):
Sorrend |
Küldő ország |
Vendégéjszaka szám |
I-VI. havi index (%) 2018. I-VI. hó = 100% |
1. |
Egyesült Királyság |
451.689 |
106,8 |
2. |
Egyesült Államok |
342.272 |
108,4 |
3. |
Németország |
319.566 |
96,7 |
4. |
Olaszország |
270.707 |
91,7 |
5. |
Oroszország |
198.753 |
101,8 |
6. |
Franciaország |
187.388 |
107,0 |
7. |
Spanyolország |
171.682 |
97,7 |
8. |
Izrael |
171.417 |
103,1 |
9. |
Kína |
144.221 |
102,9 |
10. |
Koreai Köztársaság |
118.055 |
126,6 |
Megtört a koreaiak érdeklődése
A Hableány hajó tragédiája, úgy tűnik, valóban megtörte a koreai vendégforgalom bővülésének rendkívüli, az ázsiai piacon is kiemelkedő lendületét. A katasztrófa utáni első hetekben a sajtó számos koreai foglalás visszamondásáról számolt be, így a júniusi forgalom a következőképpen alakult: 13.326 vendégérkezés (+1,2%), 21.072 vendégéjszaka (+6,8%). A Koreai Köztársaság még ezzel együtt is stabilan Budapest 10. legforgalmasabb külföldi küldő piaca, +25% fölötti vendégéjszaka növekedéssel az első félév egészét tekintve. A jövőben is számítani lehet arra, hogy jelentősége meghatározó marad a piaci struktúrában: a Koreai-félsziget felől most elsőként, 2019. szeptember 22-étől válik elérhetővé Budapest, méghozzá a LOT Boeing 787 Dreamliner közvetlen járatával, hetente háromszor (hétfői, szerdai és szombati napokon) Szöul-Incshon repülőteréről.
A LOT egyébként a jövő márciusban induló menetrendi időszaktól kezdve Prágából és Stuttgartból, valamint Szófiából és Belgrádból is repüli majd Budapestet, így a cseh és a dél-német piacról napi kettő, a két balkáni piacunkról (Szerbia, Bulgária) pedig napi egy alkalommal közvetlenül érhetik el a lengyel nemzeti légitársaság utasai a magyar fővárost.
Európából is többen érkeztek az első félévben
Nem csupán Ázsia ígéretes küldő országai felől, de az európai piacokon is érzékelhető egy szerényebb növekedés 2019. január-június távlatában. Dinamikáját tekintve az első féléves mezőnyből kiemelkedik az Egyesült Királyság és Franciaország (+ 6,8 %-os, illetve + 7 %-os vendégéjszaka növekménnyel, valamint olyan feltörekvő piacok, mint a BFTK idei marketing tevékenysége által is érintett Írország (+16,3%) vagy az utóbbi hónapokban meglepetést okozó Görögország (+9,8%).
Valósággal szárnyal az ukrán beutazó piac: Ukrajnából az első félévben 49.537 vendégérkezést (+38,2%) és 83.094 vendégéjszakát (+18,7%) regisztráltak Budapest kereskedelmi szálláshelyein. Jóllehet ez a szignifikáns növekedés a vendégszám irányába mutat némi aszimmetriát, Ukrajna ma már stabilan ott van a magyar főváros TOP15 piaca között, sőt az európai TOP10-ben is — Lengyelországgal, Romániával és Ausztriával egy súlycsoportban, többnyire meg is előzve ezeket a piacokat. Felfigyelve a potenciálra, a BFTK szeptemberben egy kárpátaljai bemutatkozást tervez megvalósítani.
Összességében a június hónap – a 2019. év eddigi időszakát tekintve – kiemelkedő eredményt hozott a 2 százalék feletti vendégforgalom növekedéssel, mind az összes, mind a külföldi forgalom tekintetében. A teljes időszakon belül (2019. I-VI. hónap) egyébként a február havi vendégforgalmi adatokban mutatkozott a legmarkánsabb dinamika: +3,5 százalékkal több vendégérkezés és +3,3 százalékkal több vendégéjszaka, tőle alig lemaradva az idei április (+3,1%-kal több vendégéjszaka, „Húsvét-hatás”). Bár a második félévi adatok még sok mindent módosíthatnak, mindez kiegyenlítőleg hat, azaz csökkenti a főváros turizmusának szezonalitását, a szakmai várakozásoknak megfelelően - tették hozzá az elemzés szerzői.
Forrás: Turizmus Online