A Klasszis TopDesign 2025 idén minden eddiginél izgalmasabb új kategóriákkal bővült. A figyelem középpontjába ezúttal olyan, eddig háttérbe szorult, ám egyre markánsabban megjelenő elemek is kerültek, mint a kreatív mosdóhelyiségek, merész enteriőrmegoldásokkal kialakított vendéglátóterek vagy az egyedi karakterű szálláshelyek. A korábbi évek legnépszerűbb kategóriái idén is megmaradnak, de új pályázati lehetőségek is nyíltak azoknak, akik mernek kísérletezni és bátran nyúlnak a szokatlanhoz. Többek között ezekről beszélgettünk Pesti Istvánnal, a tatai Platán Gourmet Étterem executive séfjével.

A Klasszis TopDesign 2025 zsűritagjaként mit vár az idei versenytől és a beérkező pályázatoktól? Mi az, amire különösen figyel majd a pályázatok értékelése során?

Először mindig egy összképet nézek: milyen a hely vagy a tér kisugárzása vagy jelen esetben a pályázati munka egyensúlya. Ezután kezdem el vizsgálni részleteiben, hogy az illető az adott helyzetben, illetve az adott pályázati feltételeknek mennyire tud megfelelni.

Idén három új kategóriában is lehet pályázni: New concept – gasztrohelyszín, Restrooms, Unikális szálláshely. Miért tartja érdekesnek ezt a három új kategóriát? Mit gondol, miért érdemes ezekben pályázni?

A „Restrooms” számomra nagyon érdekes pont, mert ez egy olyan tér, ami nincs szem előtt, mégis sokat elárul. Megmutatja, mennyire gondolkodtak komplexen és rendszerben a hely kialakításánál, vagy a kevésbé látványos részekre már nem fordítottak figyelmet. Az új koncepciók megjelenése mindig érdekes, színesítik a kínálatot és új színfoltot hoznak gasztrotérképre. Egy igazán egyedi, újító koncepció szakíthat a megszokott sémákkal, és jó, ha vannak átjárások a különböző stílusok és irányzatok között, hiszen ami Ázsiában, Afrikában, az USA-ban vagy Dél-Amerikában bevett dolog, az itthon újdonságként jelenhet meg, és az emberek szívesen ki is próbálják. Viszont azt gondolom, önmagában a dizájn nem elég és az nem működik, ha a forma elszakad a tartalomtól.

Az egységben hiszek: az étel, a szerviz és a dizájn együtt alkot egy rendszert, és ha bármelyik kiesik, akkor felborul az egész.

Azonban a szálláshelyeknél kicsit más a helyzet: itt a dizájnnak sokkal nagyobb jelentősége lehet, mert stílusban vagy szolgáltatásban behozhat olyan megoldásokat, amelyek eddig nem voltak jelen. Ebben az esetben tényleg szinte a csillagos ég a határ, rengeteg mozgástér van.

Mi tetszett legjobban a tavalyi győztes pályaművekben, mint a Klasszis cool-tour vidéki és városi helyszíne 2024 győztes mesterbike&Coffee, vagy az Év Klasszis TopDesign „storytelling” hotele 2024 kategóriában nyertes Dorothea Hotel Budapest Autograph Collection esetében? Mi döntött abban, hogy győztesként hozta ki a zsűri tagjaként?

A mesterbike&coffee esetében az fogott meg leginkább, hogy mennyire hétköznapi, közvetlen és mégis jópofa. Van benne egy érdekes kettősség: egyrészt egy bizonyos rétegnek szól, ugyanakkor, ha megtalálja a közönségét, nagyon erős közösségépítő erővé tud válni. Érződik rajta, hogy jó szándékból, egy jól összeállt csapat munkájából született, jó energiák találkozása, és ettől van benne egy emberi tényező.

Élő példája annak, hogy egy ötletből milyen remek történet kerekedhet.

A Dorothea Hotel Budapest esetében ott van a monumentalitás és az a bizonyos „wow-faktor”, ami egyértelművé teszi, hogy komoly munka van mögötte. Ahogy az ember belép ide, minden részlet a minőséget sugározza, és azonnal érzi: jó helyen van. Nagyon erős lett az összhatás.

Mit gondol, hogyan változtak az elmúlt egy évben a belsőépítészeti trendek, merre tart a nemzetközi belsőépítészeti világ, és hogyan látja a magyarországi belsőépítészet helyzetét az európai design térképén?

Ami nekem korábban feltűnt, hogy nagyon jól működnek a tematikus koncepciókra épülő szállodák. Sokféle hotelben jártam már, és itthon is széles a skála a minimalista stílustól a luxusig. Ezekben jól kitalált koncepciókat láthatunk, erősek az alapötletek, amelyek mentén közvetlenül vagy közvetett módon üzeneteket is hordoznak. Egyre inkább látszik, hogy Magyarországon is megjelent a tudatosság és már itthon is végig visznek egy koncepciót. Bár én nem a dizájn világában dolgozom, tudom, hogy számos magyar tervező van jelen az európai piacon, akik ott is kiváló munkát végeznek, és komoly projekteket valósítanak meg.

Mitől lesz kiemelkedő egy pályázat? Mely szempontokat tartja legfontosabbnak a pályázatok értékelésénél? Mit javasolna a pályázóknak a sikeres nevezéshez a megadott feltételeken túl?

Fontos, hogy kiemelkedő minőségű fotók legyenek a pályázati anyagban. Tavaly is látszott, hogy ahol nincs fotó, ott hátránnyal indulnak a versenyzők. Ha viszont van egy tudatosan megtervezett fotózás – amelyek esetében nem csak az okostelefonnal készült képekről van szó, hanem profi fotóssal készített anyagról – az teljesen más színvonalat mutat. Ez a fajta tudatosság már önmagában jelzésértékű.  Fontos az is, hogy a pályázati szöveg magyar és angol nyelven is meglegyen, hogy a nemzetközi zsűri számára is könnyen érthető és értelmezhető legyen. Több pályázat esetén minden projekthez külön, kategóriához illő szöveg készüljön, illetve a pályázat hossza ne haladja meg a megadott keretet.

Minden évben rengeteg pályamunka érkezik, ezért a tömör, lényegre törő munkák sokat segít a zsűrinek abban, hogy könnyebben befogadhassa az anyagot, és ne fáradjon el idő előtt.

A magas minőség persze alapelvárás, de az is fontos, hogyan tudja valaki megfogalmazni azt a pluszt, ami kiemeli a többiek közül, amivel valóban kitűnik a mezőnyből. A szakácsversenyeken is mindig hangsúlyozom: olyan ételt kell készíteni, amit a zsűri megjegyez a sok versenyző munkája közül. Ha ezt itt is sikerül megvalósítani, akkor sokkal jobb esélyekkel lehet indulni.