A 2019-es év legdinamikusabban teljesítő hónapja

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján 371.309 vendég (+5,1%), 835.376 vendégéjszakát (+8,5%) töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein 2019. XI. hónapjában: ezzel immár a november a tavalyi év turisztikai szempontból legdinamikusabban növekvő hónapja a fővárosban. Nem csupán a mögöttünk hagyott évben, de 2018-ban sem igazán volt példa hasonló léptékű bővülésre a vendégéjszakák dimenziójában: az utóbbi 24 hónap – két teljes év – idősorát tekintve csupán a 2018. február havi dinamika szárnyalta túl a 2019. novemberit (akkor 9,7%-os vendégéjszakaszám-bővülést mértek az előző év azonos időszakához viszonyítva).

Bár a szálláshelyek árbevételeinek kedvező alakulásához már hozzászokhattunk a 2019-es évben, attól még tény, hogy a tavalyi év novembere ebben is új rekordot – egyúttal kétszámjegyű növekedést – hozott: Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek összesített, egyhavi bruttó árbevétele megközelítette a 20 milliárd Ft-ot (+12,6%!). A 2019. novemberi szállodai árbevételek így nagyobb ütemben nőttek, mint a megelőző tíz hónap bármelyikének összesített, adózás előtti árbevétele (egyedüli kivétel a június, ahol a bruttó árbevételek növekedési üteme 14,1%-os volt).

A rekordokban bőkezű novemberi teljesítményt döntő mértékben előmozdította a BFTK részéről tudatosan menedzselt, a fővárosi turisztikai szereplőkkel koordinált szezonhosszabbítás. Ennek az utószezon élénkítését célzó, tudatos koncepciónak a zászlóshajója 2019-ben is a Márton-napi libaszezonnal hagyományosan "összeérő" Vörösmarty téri Budapesti Téli Fesztivál és Karácsonyi Vásár lett — ezen belül is kiemelt szerep jutott az adventi rendezvény hétről hétre új tematikával jelentkező, változatos gasztronómiai-kulturális hagyományőőrző programkínálatának.

A kereskedelmi szálláshelyek 19.514.032 ezer Ft-os összesített novemberi bruttó árbevételeinek 65%-át (12,7 Mrd Ft) közvetlenül a szállásdíjak után realizált bevételek tették ki, és ezen belül is 90%-ot meghaladó a külföldi szállásdíj-bevételek aránya. Miközben a szállodai árbevételek egyre nagyobb hányada külföldi vendégektől származik, a belföldi vendégek után keletkező szállásdíj-bevételek tíz hónapig tartó markáns lejtmenet után először, végre ismét növekedésnek indultak: novemberben 1.204.849 ezer Ft bevétel keletkezett a belföldi vendégektől, ami az előző év azonos időszakához képest +1,5%-os (a gyógyszállodáknál kiugró mértékű, 9,5%-os) bővülést eredményezett. Látványosan növekedtek a SZÉP Kártya utáni bevételek is: a KSH által publikált Széchenyi Pihenő Kártya költési értéke idén novemberben 63,023 millió Ft-ot ért el Budapest kereskedelmi szálláshelyein, ami figyelemre méltó arányban, 65,3%-kal felülmúlta a tavalyi novemberi eredményt.

A küldőpiacok alakulását vizsgálva, szembetűnően „húzza magával” az egész mezőnyt az Egyesült Királyság — gyakorlatilag az egyetlen olyan piacunk, amely csúcsszezonon kívül is képes egyetlen hónap alatt közel százezer vendégéjszakát „biztosítani” a budapesti szállásadók számára: 2019. novemberben 35.050 brit vendég 91.101 vendégéjszakát töltött el a fővárosban. A második helyezett az USA, 50.202 vendégéjszakával. A további sorrend (zárójelben az eltöltött vendégéjszakák száma): Olaszország (47.782), Németország (45.112), Izrael (41.222), Spanyolország (33.827), Oroszország (32.454), Franciaország (28.553) és Kína (24.049). A tízes rangsort Románia zárja, amely 17.888 vendégéjszakát hozott Budapestnek.

Markánsan elkülöníthetők egymástól az egyes országcsoportok, a 2018 novemberi vendégéjszaka adatokhoz viszonyított növekedés ütemét tekintve: Ukrajna, Lengyelország, India és Izrael végeztek az élen, 30% fölötti növekedési rátával. Mérsékeltebb, de még mindig kiemelkedő, 20% körüli bővülés jellemezte a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia) együttesen, továbbá a feltörekvő globális szereplőt, Kínát is, amely némi stagnálás után most újra önmagára talált: Sanghajból januártól heti 7 járat közlekedik Budapest irányába (ebből heti 2-2 járat Hszian, illetve Csengtu érintésével), ezzel a magyar főváros 35%-kal több ülőhelyet kínál a kínai nagyvárosokból Közép-Európába repülőknek, mint a rivális Prága. 10% körüli, vagy azt meghaladó volt a bővülés az olasz, az orosz, az ír, a cseh, a spanyol és a brit piacon. Dél-Koreából ugyan visszaesést mértek novemberben, de még ezzel együtt is a legdinamikusabb piacaink közé tartozik (I-XI. havi vendégéjszaka változás: +12,6%).

Budapest az első tizenegy havi (január-novemberi) számok tükrében

Az utolsó őszi hónap rekord teljesítménye tovább erősítette a szálláshelyek egyébként is erős bevételi mutatóit, és a január-november havi vendégforgalmi adatokra is jótékony hatást gyakoroltak. Az első 11 hónapra összesített – külföldi és belföldi – szálláshelyi árbevételek elérték a 227,5 Mrd Ft-ot (+8,0%), amiből megközelítőleg 156,2 Mrd Ft a szállásdíjak után realizált árbevétel (+10,0%). Az elfogadott SZÉP Kártyák összesített költési értéke meghaladta a 760 millió Ft-ot, 39,3%-kal felülmúlva a 2018. I-XI. havi eredményt.

A szoba- és férőhelykapacitások kihasználtsága nem változott egy év távlatában, de ez a kifejezetten erős (75%-ot megközelítő) november havi szobakapacitás-kihasználtságnak, az utószezoni pezsgésnek is köszönhető. Egy szoba bruttó átlagára a január-novemberi időszakban 28.231 Ft, az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) 21.006 Ft volt. Mindkét dimenzióban sikerült +7,4 - 7,5%-ot javítani a tavalyi eredményeken. A vendégforgalmi adatok is bíztatóan alakulnak: 2019. januártól novemberig 4.175.806 külföldi és belföldi vendég, mindösszesen 9.704.107 vendégéjszakát (+2,0%) töltött el Budapesten. A külföldiek az első tizenegy hónap alatt 8.585.598 vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban, ami +3,3%-os bővülést jelent. A belföldi vendégforgalom térvesztése viszont továbbra sem állt meg: az 576.876 hazai vendégérkezés és az 1.118.509 belföldi vendégéjszaka egy jelentékeny, 5-7%-os visszaesésnek felel meg.

Budapest TOP 10 küldőpiaca a 2019. január-november havi vendégéjszakák alapján:

                                     Vendégéjszaka   Változás a tavalyi év azonos időszakához képest ( havi index (%) 2018. I-XI. hó = 100%)

1. Egyesült Királyság       906.489              104,7

2. USA                              742.744             102,8

3. Németország                652.636             101,4

4. Olaszország                 510.971              99,4

5. Spanyolország             408.465              101,1

6. Izrael                           380.665               108,2

7. Franciaország             353.239               107,7

8. Oroszország                350.492               104,8

9. Kína                            320.912               100,2

10. Lengyelország           212.166               115,2

Némi előretekintés a 2019. évi összesített adatokra: Lengyelország szoros versenyben áll a 10. helyért a Koreai Köztársasággal, melynek forgalma a második félévben eléggé hektikusan alakult — nem függetlenül a Hableány sétahajó májusi katasztrófájától, ami komoly bizonytalanságot okozott a későbbi magyarországi foglalásokat illetően; sokan elhalasztották vagy átszervezték Budapestre tervezett programjukat. A lengyel beutazó turizmus ugyanakkor valósággal hasít a 2019-es adatok tükrében: januártól novemberig közel 12%-kal több vendég érkezett Budapestre a legnépesebb V4-es küldőpiacról, és ezt az iramot jobbára csak Ukrajna és két balti állam – Lettország és Litvánia – tudta felülmúlni. A korábbi kulcspiac, Hollandia tartósan leszakadt a legjobbak mezőnyétől: a 2019. évi adatok tükrében decemberre minden bizonnyal meglesz a 200 ezredik holland vendégéjszaka Budapesten, de ezzel a teljesítményével a legnagyobb Benelux állam aligha tudja majd a TOP10-es tábort erősíteni. Tartósan gyengül Budapesten az osztrák, a szerb, a belga, a japán, az ausztrál és (a csekély potenciállal rendelkező Izlandot kivéve) általánosságban az egész észak-európai küldőpiac.

Konklúzióként elmondható: ha a decemberi adatsor – és ezzel együtt az egész utolsó negyedév teljesítménye – az októberihez és a novemberihez hasonlóan kedvezően alakul, óvatosan kijelenthető, hogy Budapesten új lendületet vett a vendégforgalom bővülése. Ez egyúttal azt is üzenné a szakma felé, hogy a BFTK szezonhosszabbítást célzó törekvései sikerrel kecsegtetnek: a nyári félév „befagyott” vendégforgalma után az őszi-kora téli időszak végre a gyarapodás jegyében telik — következésképpen az utolsó negyedév a korábbinál arányosabban részesedhet az éves forgalomból, némi súlyponteltolódást generálva az év végi - év eleji "low season" javára.