A szállodaipar neves nemzetközi és hazai szakértői vitatták meg a közép-kelet-európai régió turizmusának aktuális kérdéseit a kétnapos Leaders in Hospitality Summit konferencián, a budapesti Danubius Hotel Flamencóban. A május 28-29-én zajló nemzetközi fórumon az iparág kulcsszereplőinek – befektetőknek, üzemeltetőknek, tanácsadóknak – lehetőségük nyílt a tapasztalatcserére, valamint üzleti kapcsolataik építésére.

A szállodavezetők panelbeszélgetéséből kiderült: mind Magyarországon, mind Szlovákiában komoly versenyhátrányt okoz a szállásdíjak uniós viszonylatban is aránytalanul magas ÁFA-tartalma. Engelbrecht Kinga, a Boscolo New York Palace igazgatója külön köszönetét fejezte ki, amiért a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) felvállalja ezt az ügyet.

Andrea Panyiova, a pozsonyi Danubia Gate Slovakia vezetője hangsúlyozta, mennyire fontos lenne, hogy a szlovák kormányzat felismerje a turizmus jelentőségét. Elmondta, hazájában a magas ÁFA mellett a változó jogszabályi környezet is nehézségek elé állítja a szakmát. Véleménye szerint az ország márkájának építésére, nemzetközi marketingre is érdemes volna több figyelmet, erőforrást fordítani Szlovákiában.

Fontos az udvarias kiszolgálás, de kevés a szakképzett munkaerő

A beszélgetés bolgár résztvevője, Nikolay Rusev, a Grand Hotel Sofia igazgatója sajnálatosnak tartja, hogy Szófia jelenleg nem tartozik a vonzó desztinációk közé. Így az alacsony adótartalom ellenére sem könnyű a vendégéjszakák számát növelni. A szolgáltatás minőségére helyezik a hangsúlyt, mondta el a bolgár szakember, személyre szabott törődéssel igyekeznek a vendégeket bevonzani, megtartani.

A többiek is kiemelték az emberi tényező kulcsszerepét, olyannyira, hogy még a mostanában rapid gyorsasággal terjedő technológiai fejlesztéseknél is fontosabbnak nevezték a vendégek udvarias, barátságos kiszolgálását.

A technikai eszközök jelenléte egyre inkább az alapszolgáltatás részévé válik, hangsúlyozta Fazekas Tamás, a Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace vezetője, így az egyre kevésbé jelent versenyelőnyt. Természetesen muszáj fejleszteni, ahogy a Boscolo New York Palace igazgatója is kiemelte: manapság elvárás, hogy az egész épületben ingyen wifi legyen, a hotelben lehetőség nyíljon mobiltelefonos check-in és check-out alkalmazás használatára, és a szobában interaktív televíziót nézhessen a vendég.

A panel magyar tagjai egyetértettek abban, hogy Budapesten a legfőbb kihívást jelenleg a szakképzett munkaerő külföldre távozása jelenti. Nagy-Britanniába, Írországba és az Egyesült Államokba mennek sokan, mondta el Engelbrecht Kinga. Az ottani magasabb fizetésekkel nehéz felvenni a versenyt, de a Boscolo Budapest igyekszik hosszú távon is motiválni alkalmazottait. A munkabérek emelése mellett a szállodaláncon belüli, nemzetközi karrierlehetőséget és színvonalas szakmai továbbképzéseket kínálnak munkatársaiknak.

Branding-kérdések

A térség hoteligazgatói elemezték azt is, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha egy szálloda független, illetve ha valamelyik márkához tartozik. Engelbrecht Kinga úgy véli, összességében inkább előnyös szállodája számára, hogy a Marriott Autograph Collection luxus hotel brand néhány éve több Boscolo hotellel is erősítette európai jelenlétét. Bár a sales területén olykor falakba ütköznek, pluszként említette, hogy a Marriott honlapja hozzájuk is becsatornázza a vendégeket, és a munkatársak szakmai fejlődéséhez egy igen jelentős szállodalánc adja a hátteret.

Fazekas Tamás elmondta, hogy bár a Mellow Mood standardokat természetesen bevezették, ami kedvezően hatott szolgáltatásaik minőségére, látni kell, hogy a Buddha-Bar önmagában is erős márka. Olyannyira, hogy a vendégek egy része kifejezetten emiatt jön Budapestre.

A branding kérdése egy másik – ingatlanfejlesztők, tanácsadók, befektetési szakemberek részvételével zajló – panelbeszélgetésben is terítékre került. Hiszen a tulajdonosi döntést, hogy melyik márka mellett kötelezze el magát, sokszor hosszú töprengés előzi meg. Jan Hazelton, a Four Seasons Hotels and Resorts európai fejlesztésért felelős igazgatóhelyettese úgy látja, sok pénzt és időt spórol az, aki szakértői gárdát von be egy ilyen hosszú távú döntésbe, ahogy a szerződéskötés során is érdemes egy hotelszakmában járatos ügyvéd segítségét kérni.

Alexey Korobkin, a világ mintegy száz országában szobákat kínáló és számos erős márkát tömörítő Intercontinental Hotels Group (IHG) regionális fejlesztési igazgatója, akihez többek között Oroszország is tartozik, saját tanácsadói felelősségét hangsúlyozta. Ugyanis ha nem az adott helyszínnek és épületnek megfelelő brandet javasolja a tulajdonosnak, azzal saját magának is árt, hiszen a felmerülő nehézségekkel neki kell majd szembesülnie.

Szállodafejlesztés: Lengyelország vonzó, Budapestnek butikhotelek kellenek

A körkérdésre adott válaszok alapján, hogy a régióban hova érdemes mostanában befektetni, Lengyelország áll az érdeklődés középpontjában. Nem csupán a dinamikusan fejlődő Varsó, de kisebb lengyel városok is vonzó célpontok a térséggel foglalkozó ingatlanfejlesztők, befektetési tanácsadók szerint. Horvátország is érdekes lehet, a Four Seasons szakemberei például itt tájékozódnak Varsó és Montenegró mellett, mivel jelenlegi 15 európai szállodájuk portfolióját szeretnék továbbiakkal bővíteni. Sasha Golubovic, a Dominion Consulting igazgatója Belgrádot említette, mondván, itt még minden kategóriában lehet szállodát fejleszteni. Ellentétben Budapesttel, tette hozzá, mert a magyar fővárosban sok az ötcsillagos hotel. Nálunk inkább három- és négycsillagos szállodákban érdemes gondolkodni, mert valódi, minőségi butikhotelre továbbra is van kereslet a tanácsadó szakember szerint.

Alexey Korobkin úgy véli, valójában minden desztináció hotelkínálata fejleszthető, csak meg kell találni a megfelelő szegmenseket. Oroszországban például fejlődési potenciált jelenthet a sporttal kapcsolatos utazók kiszolgálása. A futball- és jéghokicsapatok, valamint szurkolótáboraik sokat utaznak, de ugyanígy érdekes lehet a szórakoztatóipar is, például egy-egy nagyszabású koncert kapcsán. Persze, vigyázni kell, tette hozzá, Bakuban például a 2012-es Eurovíziós dalfesztiválra másfél év alatt hat luxushotelt nyitottak, ezeket most nem könnyű vendéggel megtölteni.

Óvatos bankok, átstrukturált hitelek

Az IHG munkatársa azt a tapasztalatát is megosztotta a konferencia hallgatóságával, hogy a tulajdonos gyakran varázsütésszerű változást vár az üzemeltetőtől. Pedig ha egy szálloda üzletileg nem működőképes, akkor az üzemeltető sem tud csodát tenni. Ezért is van akkora jelentősége a gondos előkészítésnek, a háttérszámítások, költségelemzések elvégzésének.

A finanszírozásról Daniel Pugh, a Jones Lang Lasalle (JLL) ingatlanbefektetési tanácsadó cég londoni szakembere elmondta, a közép-kelet-európai régió bankjai még mindig óvatosak, amikor szállodai fejlesztésekről van szó. Alaposan meg kell értetni velük, hogy milyen előnyökkel és kockázatokkal jár egy adott befektetés. Egy-egy projekt finanszírozásának biztosítása 2-3 hónappal is tovább tart a közép-kelet-európai térségben, mint nyugatabbra. Sasha Golubovic tanácsadó szerint az utóbbi években a bankok átstrukturálták a hiteleiket, így a nagybefektetők számára egyre inkább elérhető a banki hitel.

Alexey Korobkin az orosz piacról szólva elmondta, itt hatalmasak a lehetőségek. Rengeteg a felújításra vagy átépítésre váró, régi hotel, a piac mintegy 60 százaléka ráadásul független, nem tartozik semmilyen márkához. Sok városban pedig egyáltalán nincsen megfelelő színvonalú szálláshely. Egy szállodai beruházás persze hosszú távú gondolkodást igényel, az üzemeltető kiválasztásánál pedig alapvető, hogy olyan partnerrel kössünk szerződést, aki pontosan érti, mibe vág bele.