Amikor Haydn 1809 májusának utolsó napján halálos ágyán feküdt, Bécset francia csapatok ostromolták. Amikor Napóleon megtudta, hogy Haydn haldoklik, a zeneszerző csodálójaként díszőrséget állíttatott a művész bécsi háza elé. Joseph Haydn élete összefonódott az Esterházy hercegi családéval: negyven évet töltött kastélyaikban, Eisenstadtban és Fertődön. Haydn életében döntő fordulat volt, mikor 29 évesen Esterházy Pál Antal zenekari vezetőjévé vált. Később Mihály herceg felépíttette Fertődön az Esterházy-kastélyt, és lehetővé tette a zeneszerző számára, hogy udvari zenekarát igazi nagyzenekarrá alakítsa át 25 zenésszel. A drága hobbi a hercegi családot az összeomlás szélére sodorta, de az előadások és koncertek minden alkalommal óriási közönségsikert arattak.
Haydn 24 operát írt, amelyeket a Haydn-évben Eisenstadtban világhírű előadók tolmácsolásában – például Nikolaus Harnoncourt és zenekara, a Concentus Musicus – hallhatunk. Az előadás a legtöbb esetben azon a helyszínen kerül megrendezésre, ahol Haydn először bemutatta. A zenei bemutatók mellett kiállítások sorát szentelik az emlékévben a nagy zeneszerzőnek. A „Haydn-jelenség” elnevezésű tárlat a zeneszerző magánéletének és munkásságának állít emléket, a „Haydn, a fenomén” című kiállításnak négy helyszín: az Esterházy- kastély, a Haydn-ház, az Egyházmegyei Múzeum és a Tartományi Múzeum ad otthont. A Haydn-ház a művész magánéletére fókuszál. Fertődön és Sopronban is nagy a készülődés. A mai Fertőd város eredeti neve Esterházy „Fényes” Miklós hercegtől származik, aki a kastély együttes kiépítését követően nevezte el művét Eszterházának. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a mai településen belül visszaadja a történetileg hiteles terület eredeti nevét, ezért a bevezető utak mentén faragott kő határjeleket állít.
Sem Joseph Haydnnak, sem a mecénás Miklós hercegnek nincs köztéri szobra Fertőd városában. Az évfordulós rendezvények maradandó eleme lesz egy emberközeli módon megformált köztéri szoborpár felállítása a kastély környezetében. Országos közadakozásból Erős Apolka és Baráz Tamás szobrászpáros műve kerül felállításra. Ehhez kapcsolódik a Muzsikaház és a kastély közötti fasoros sétány – amelyen Joseph Haydn járt a kastélyba – helyreállítása és átadása. Az Esterházy család tagjainak élettörténetét feldolgozó, gazdag képanyaggal illusztrált kötet a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kiadásában jelenik meg. Írója, Berényi László történész, az Esterházy család kutatója és a kismartoni, fraknói családi levéltár munkatársa.
Joseph Haydn születésnapján, március 31-én kiállítás nyílt Kismartonban, az ottani Esterházy-kastély számára több magyar intézmény, köztük a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum adott kölcsön tárgyakat. E gesztus viszonzásaként egy különleges értékű Haydn-partitúrát, az Armida kottáját adta kölcsön az osztrák fél, amelyet a Nemzeti Múzeumban korabeli hangszerek társaságában állítanak ki.
Haydn halálának 200. évfordulóján, május 31-én a kismartoni Esterházy- kastély Haydn-termében a zeneszerző A teremtés című oratóriumát szólaltatja meg az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar Fischer Ádám vezényletével. Ugyanezen a napon Budapesten és több világvárosban is megszólal a mű a Haydn-világnap keretében.
Kalandozás a zeneszerző nyomában
Az év elején Burgenland tartomány és az Eisenstadt Tourismus meghívására a KLG Prominent Kft. szervezésében, tanulmányút keretében mutatták be a 2009-es Haydn-év programsorozatot a szaksajtó és az utazási irodák képviselőinek a határ túloldalán. Első állomásunk Joisban volt, ahol a Winzerhof Willi Kiss családi borászatával ismerkedtünk meg. A ház alatti, teljesen gépesített borászat mellett panziót is működtetnek, szívesen várják azokat a vendégeket, akik szeretnének testközelből is megismerkedni a szőlőművelés „rejtelmeivel”. Az érdeklődők akár a metszést, kötözést, kapálást is kipróbálhatják. Természetesen a vendégek nagy része ősszel kíván élni a családi gazdaság által felkínált lehetőséggel, részt vesznek a szüretelésben, majd a szőlő feldolgozásában, a must kóstolásában. Utunk következő állomásaként Ausztria egyik legsikeresebb és legjelentősebb borászata, a Weingut Leo Hillinger GmbH következett. Évente egymillió üveg bort palackoznak. A borászat számos rendezvénynek, csoportos programnak is otthont ad. A borászat „Hill-Lounge” részlegében, mely a hét minden napján nyitva tart, a gazdaság teljes kínálatát meg lehet kóstolni. Innen üvegfalakon keresztül átláthatnak a vendégek a feldolgozóba. A Hillinger borászat a Mátrában 20 hektár szőlőterületet bérel és műveltet, innen származik kínálatukban a Mátrai bor.
A borkóstolások után a valódi ékszerdoboznak tűnő Rust felfedezése következett. A városka 2001 óta az UNESCO-világörökség része. A hangulatos és tradicionális Leisserhof étteremben, Donnerskirchenben vacsoráztunk. A városban a világon először, 1526-ban kezdték meg a Lutherwein-termelést, nem csoda hát, hogy a városka történelmét és az itt élő emberek életét e tény döntően meghatározta. Késő este Eisenstadt, magyarul Kismarton fogadta lelkes csapatunkat. Elfoglaltuk szobáinkat a Haydn Hotelben, amelynek ablakából ráláttunk az Esterházy-kastélyra és az alig 100 méterre lévő Haydn-templomra.
A következő nap Haydnről szólt. Helyi turisztikai vezetőnkkel végiglátogattuk a Haydn-év színhelyeit, ízelítőt kaptunk a rendezvények sokaságából. Meglátogattuk a patinás, barokk stílusú Haydnházat a hangulatos Haydn-Gasse utcában. Mielőtt Fertődre költözött a zenekar, 1776-tól 12 éven át lakott e házban Joseph Haydn. Leróttuk kegyeletünket a Mauzóleumban, a hegyi templomban, ahol Haydn sírjánál a nagy zeneszerzőre emlékeztünk. Majd ellátogattunk az Esterházy-kastélyba, amely egyben a kor kulturális központja és az Esterházy család rezidenciája volt. A kastélyban található Haydn-terem 1986 óta ad otthont az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Haydn-koncerteknek. Este meghallgattunk itt egy koncertet Marialena Fernandes felejthetetlen előadásban. A csodálatos koncert után másnap indultunk Forchtensteinbe, hogy tovább kutassunk az Esterházy család titkai után.
