Hanzély Ákos LMP-képviseló elmondta, a tanulmány lényege, hogy az Újpest központtól induló szerelvények végállomása nem Kőbánya-Kispest lenne, hanem a vasúti síneken tovább vezetnék Pestszentlőrincen, Vecsésen át a repülőtér 1-es és 2-es termináljához, így a városrészt bekapcsolhatnák a kötöttpályás közösségi közlekedés vérkeringésébe.

A terv akkor válhat valóra, ha olyan metrószerelvények járnának a vonalon, amelyek alsó és felső vezetékkel is működni tudnak. Ez a feltétele annak, hogy az alsó vezetékes metrószerelvények a felső vezetékes vasúti pályán is futni tudjanak.

A metróvonalakon közlekedő 40 év körüli szerelvényeket nem érdemes átépíteni, de az Alstom-kocsikat - ha sikerül megegyezni a francia céggel - viszonylag kis többletköltséggel technikailag alkalmassá lehet tenni a vasúti pályán való közlekedésre.

Jelezte azt is: ha mégsem sikerül megállapodni a francia céggel, akkor meg kellene fontolni a szerelvények hazai gyártását.

Pongrácz Gergely, az LMP közlekedési munkacsoportjának a vezetője elmondta, a vasút-metró átjárással megoldott program előnyei közé tartozik, hogy nemcsak a repülőtéri forgalmat szolgálná ki, hanem az agglomerációt és az érintett kerületeket, kereskedelmi központokat is.

A "legkifizetődőbb metróberuházásra" keresztelt projekt teljes összege 43,4 milliárd forint lenne, ebből azonban 12 milliárdot egyébként is ki kellene fizetni, például az elavult metrószerelvényekre. A számítások szerint a program pénzügyi haszna 30 milliárd forint, míg a projekt NPV-je (nettó jelen értéke) 173 milliárd forint lenne.

A programhoz szükséges beruházások közé tartozik egyebek mellett a vasútvonalak különszintű keresztezése Kőbánya-Kispesten, két vágány lefektetése Pestszentlőrincig, valamint az új, felszíni végszakasz és végállomás kiépítése a terminálok között. Ez a megoldás lényegében egy repülőtérré egyesítené a két terminált - fűzte hozzá.

Az LMP közlekedési munkacsoportja hasonló tanulmányt készít a 4-es metró déli, Budaörs felé történő meghosszabbítására is.