A tervezetet Chris Grayling közlekedési miniszter terjesztette elő június 5-én, és az alsóházi képviselők éjszakába nyúló, sokszor szenvedélyes vita után, 415-119 arányban hétfőn megszavazták a beterjesztést. 

Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere jelenleg 99 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag megtelt.

Grayling a három héttel ezelőtt beterjesztett kormányzati indítványt ismertetve elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése "heves érzelmeket szít" az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (957 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.

A repülőtér jelenlegi területétől észak-nyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.

A tervezethez mellékelt 93 oldalas kormányzati hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint). Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.

Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben közölte, hogy ha kell, "a buldózerek elé fekve" akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését. A külügyminiszter a hétfő éjszakai alsóházi szavazáson mindazonáltal nem vett részt, mivel előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba utazott.