Molnár Judit, a szövetség szóvivője a tavaly év végi Aeroviva-csődre utalva kiemelte, hogy évente egymillió magyar állampolgár utazik az 1200 bejegyzett utazási irodával, és ehhez képest elenyésző a csődök és a csődök által érintett utasok száma. Általában évente 3-4 utazásszervező jelent fizetésképtelenséget, és sok esetben elegendő a biztosítási letétjük (kaució) az utasok kártalanítására. A gazdaság más területein, például az építőiparban vagy a kereskedelemben arányaiban jóval több vállalkozás megy csődbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy csőd is több a kelleténél, mivel az egész szakmára vet rossz fényt.
Csőd nélkül sem fényes
A tisztességes irodák munkáját ugyanakkor a feketén működő szervezők is nehezítik. Az alacsony költségekkel működő, nem adózó vállalkozók könnyen tudnak olcsóbbak lenni hivatalos versenytársaiknál, ugyanakkor hibás teljesítés esetén az utas nem is várhat tőlük kompenzációt. A fekete szervezők elleni határozott fellépés érdekében együttműködik a MUISZ a fogyasztóvédelmi szervezetekkel.
Csak legálisan a határon túlra
A MUISZ korábban azt is kérte, hogy a határon túli iskolai kirándulások szervezésével megbízott Apáczai Közalapítvány vegye igénybe profi utazási irodák segítségét. Körlevelet is küldtek tagjaiknak, amelyben arra kérték őket, hogy az iskoláknak kedvező áron, minimális haszonkulccsal kalkuláljanak utakat. December végén kiderült, az alapítvány megszűnik, és majdani utódja veszi át a határon túli kirándulások szervezésének feladatát. Molnár Gabriella lobbizik a szakmát felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy a létrejövő új szervezet alapító okiratába foglalják bele, hogy utazási irodák munkáját vegyék igénybe az utaztatás lebonyolítása során.
Az érdekképviseleti szervezet elnöke, Molnár Gabriella elmondta, hogy a szervezet 36 éve alakult, 7 állami tulajdonú utazási iroda érdekképviseleteként, ma már 200-nál is több utazási vállalkozás tartozik a tagjaik közé. Becslésük szerint a szervezett idegenforgalom több mint 80%-át a szövetséghez tartozó irodák bonyolítják.
