Nem könnyű egy olyan megyében idegenforgalmat „csinálni”, ahol a történelem és a természeti adottságok olyanra formálták az embereket, hogy többségük nem tekint túl szülőfalujának határain. Mint azt a Dél-alföldi RIB által szervezett Békés megyei tanulmányút résztvevői tapasztalhatták, ma már változott a helyzet olyannyira, hogy a szomszéd megyékből is hívtak szakembereket a programra az utazási irodák képviselőin és a szakújságírókon kívül.

Mindazonáltal különleges helyzetet eredményez, hogy Békéscsabának, a megyeszékhelynek jóval kisebb az idegenforgalmi vonzereje, mint Gyulának, s ennélfogva a megyei Tourinform-iroda is Gyulán van, ahol más megyei hivatalok is működnek.

Nagy Béla, a megye közgyűlésének képviselője a turizmusban látja a megye gazdasági fellendülésének útját. Felhívta a figyelmet, olyan eseményekre mint pl. az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő medgyesegyházi dinnyefesztivál, amit minden augusztus első hétvégéjén rendeznek meg. Ezek a rendezvények egyre nagyobb tömegeket vonzanak, a rendezők viszont hiába próbálnak állami forráshoz is jutni, néhány év alatt a nullára csökken a legtöbb esemény támogatottsága.

Hasonlóképpen pénzhiány akadályozza a gyulai várfürdő területén lévő Almássy-kastély rendbehozatalát. A nemrég még bölcsödeként működő épület üres, holott gyógyszállónak vagy kulturális intézmény otthonául sem lenne utolsó. Pedig Az angol beteg című film plusz vonzerőt jelenthetett volna a helynek...

Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavárában is lenne teendő, hiszen a múzeum életveszélyessé vált, be kellett zárni. Némi kárpótlást nyújt a közeli Száz éves cukrászda, amely egyébként 160 éves múltra tekint vissza. Gondosan összeválogatott bútorzata, amely egy varázslatos zenegépet is rejt, valamint érdekes kis cukrászmúzeuma az amatőröket is lenyűgözi.

Szintúgy maradandó élményt nyújt a vésztő-mágori történelmi emlékhely: a halomsír, amelynek belsejében három rétegben tárták fel az őskori, a kőkori és a bronzkori maradványokat. Ritkaságát az adja, hogy az egykori tanácselnök nem engedte, hogy a csontvázakat és az eszközöket múzeumba szállítsák, hanem meghagyták - persze teljesen kiásva és konzerválva - úgy, ahogy eredetileg volt. Az idelátogató iskolások, de még a felnőttek is sokkal könnyebben tudják így beleképzelni magukat az ősi időkbe.

A szemközt feltárt templom alapzata a környék régészeti leleteinek ad otthont.

Füzesgyarmaton a tongai király udvari festője létesített múzeumot, ahol nagynénje vezeti körbe az érdeklődőket. A Japán iránt élénken érdeklődő középkorú magyar férfi folyamatosan bővülő gyűjteménye felöleli a hagyományos japán élet szinte teljes kelléktárát - az utolsó helyiség pedig a csúcstechnológia napi használati eszközeit mutatja be az óráktól a számítógépig.

Szeghalmon a Tikos-ér visszavadulásában, s egyben idegenforgalmi hasznosításában is látnak jövőt . Egy holland szakember ugyanis ráébresztette az ittenieket, hogy míg külföldön a csatornák elvadításával foglalkoznak, itt minden adva van, ami a természet térhódítását reprezentálja.

Dévaványán a túzok elszaporulását szorgalmazzák, s ennek jelei is megfigyelhetők a Körös-Maros Nemzeti Park bemutató központjában. Itt az őshonos állatok élőben, valamint kitömve vagy fényképen is láthatók.

Gyomaendrődön a Kner múzeumon és nyomdán kívül egyedülálló gyűjteményt tekinthetünk meg a motormúzeumban. Sóczó Elek, aki bognárként kereste kenyerét, 1982-ben döntött úgy, hogy több időt szentel hobbijának és felvásárolta a Magyarországon fellelhető szinte összes régi motoros kétkerekű járművet, helyrehozta azokat és kiállítást rendezett be.

Ma már 87 különböző motormárka jelenik meg a 165 jármuben, amelyek között a nosztalgiázni csábító hazai márkák mellett más európai gyártmányok is fellelhetők csakúgy, mint műemlékszámba menő Harley-Davidsonok. Az egykori bognár nem tagadta meg önmagát, a saját keze műve, egy famotor is éke a gyűjteménynek.

Pár házzal arrébb van a műhely, ahol a legújabb szerzemények rendbehozatalát végzi a család, s „mellesleg” bognár- és kovácsmúzeumot is megtekinthet az érdeklődő. A régmúltat idéző, ám egészen a közelmúltig szinte mindennapos használati tárgynak számító kocsik, szekerek, szánok és az elkészítésükhöz szükséges szerszámok mintha arra várnának, hogy újra életet leheljen valaki beléjük.

Szarvason az idén elkészült Történelmi emlékút kezdeti és végpontját jelöli az a két székelykapu, amely testvérvárosi kapcsolatok révén került a városba.

A régi gáton végigvezető emlékúton égbenyúló, faragott fatörzsek emlékeztetnek múltunk kiemelkedő történelmi eseményeire. Az út végén a történelmi Magyarország közepét jelzi egy szélmalom, egyfajta időtlenség illúzióját keltve. Az emlékút elején lévő Ó-templom elé egy kis városteret álmodnak a szarvasiak, végéhez pedig a Körösön átívelő fahidat, amin az alapítójáról még mindig Pepi-kertnek becézett arborétumba lehetne átkelni, s így egyben körúttá alakulna az emlékút. A turistákat emellett inkább a természeti látnivalókkal szeretnék marasztalni. Szarvason lesz jövő júliusban a nemzetközi lovastalálkozó, s addigra várhatóan testet ölt a többi elképzelés is.

A lovasoknak, biciklistáknak három túraútvonalat is ajánlanak, s elegendő szálláshely is a vendégek rendelkezésére áll.