Mint friss jelentésükből kitűnik, a Ryanair, az EasyJet és a Wizz Air által kommunikált legolcsóbb tarifák – például az 5,99 fontos (kb. 6,80 eurós) kézipoggyász-díj – az esetek kevesebb mint egy százalékában voltak ténylegesen elérhetők.
Fotó: DepositPhotos.com
A felmérés közel 1500 poggyászdíjat elemzett nyolc forgalmas útvonalon, különböző időszakokban: augusztusban, novemberben, decemberben és februárban, így a csúcs- és holtszezon is szerepelt az összehasonlításban. Az eredmények alapján a Which? szerint
a fogyasztók gyakran csak a foglalási folyamat legutolsó lépésében szembesülnek a kézipoggyász valódi költségével, ami sok utas számára frusztráló és félrevezető.
A jelentés arra is rámutat, hogy egyes esetekben a kézipoggyász díja meghaladja magának a repülőjegynek az árát – különösen azokon az európai útvonalakon, ahol a fapados modell éppen az alacsony alapárakkal vonzza az árérzékeny utasokat. Ezzel szemben több hagyományos légitársaság, például a British Airways, a KLM vagy a Qatar Airways továbbra is biztosít ingyenes kézipoggyászt, még ha a feladott csomagért gyakran felárat számítanak is fel.
A helyzetet tovább bonyolítják a homályosan kommunikált kapubírságok, amelyek miatt az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a poggyászdíjak átláthatóságára. Nem véletlen, hogy 2024 novemberében a spanyol fogyasztóvédelmi minisztérium összesen 179 millió eurós bírságot szabott ki öt fapados légitársaságra „visszaélésszerű” poggyászgyakorlatok miatt – bár az Európai Bizottság vitatja Spanyolország jogkörét a büntetések kiszabására.
Az ügy immár politikai szintre is emelkedett:
az Európai Parlament közlekedési bizottsága azt szorgalmazza, hogy minden légitársaságnál legyen kötelezően ingyenes az alapméretű kézipoggyász.
A vita így messze túlmutat az egyes díjtételeken – a kérdés az, mennyire átlátható és valóban „fapados” az, amit ma Európában olcsó repülésként hirdetnek.
