A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a koronavírus járvány okozta válság miatt áprilisban utasforgalma több mint 99 százalékát elveszítette. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a válság kezdete óta minden lehetséges intézkedést megtett a munkahelyek védelméért, azonban a vállalat hosszú távú és hatékony működésének biztosítása, valamint a megmaradó munkahelyek védelme érdekében elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés a BUD csoport munkavállalóinak körében.

A koronavírus járvány világszerte drasztikus hatást gyakorol a légiközlekedési iparágra; Európa legforgalmasabb repülőterei kivétel nélkül 90 százalék körüli forgalomkiesést regisztráltak 2020 áprilisában, míg a budapesti légikikötőéhez hasonló utasforgalmat bonyolító repülőterek forgalma átlagosan 99 százalékkal csökkent.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése alapján az európai repülőterek utasforgalma az elkövetkező két évben, vagy még hosszabb ideig nem fogja elérni a válság előtti szintet. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma áprilisban 99,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Míg 2019 áprilisában átlagosan napi 44 ezer induló és érkező utas haladt át a repülőtéren, 2020 áprilisában ez a szám alig éri el az 275 főt. A korábbi tizenhat helyett jelenleg egyetlen csatornán végzik az utasok biztonsági átvizsgálását, a repülőtéren minden kereskedelmi egység zárva tart és a terminálépület jelentős részét is lezárták. A repülőtér központi utasforgalmi csarnoka gyakorlatilag üresen áll.

Az előrejelzések szerint az országhatárok megnyitását és a légijáratok újra indulását követő időszakban a korábbinál kevesebb légiutast köszönthetnek a repülőterek; az utazási kedv egészségügyi megfontolások és gazdasági okok miatt várhatóan csak fokozatosan tér vissza. Ezért a budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 millió, sem pedig a tavaly regisztrált 16 millió főt. A vállalat biztonságos és hatékony működését szem előtt tartva a Budapest Airport nem tudja fenntartani a 16-17 millió fős utasszámhoz mért dolgozói létszámot, ezért elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés.

A létszámcsökkentés elsősorban azokat a munkaköröket érinti, amelyekben a forgalomcsökkenés miatt jelentősen csökkent a munkavégzés. A létszámcsökkentésben érintett munkavállalókkal a Budapest Airport a lehető leghumánusabban és legkorrektebben fog eljárni.

Az utasforgalom a prognózisok szerint fokozatosan, lassú folyamat eredményeképpen tér majd vissza, a Budapest Airport pedig a létszámcsökkentés mellett is készen áll a repülőtér biztonságos működtetésére és a forgalom fokozatos visszaépítésére.

A BUD csoport rövid távon minden lehetséges munkáltatói eszközzel élt, hogy minél több munkahelyet meg tudjon menteni. Elhalasztotta minden munkavállalói és céges rendezvényét, és készenléti szabadságot (az alapbér egy részének fenntartása mellett), illetve részmunkaidős munkavégzési lehetőséget ajánlott fel a dolgozóknak. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően sikerült mérsékelni az eredetileg tervezett létszámcsökkentés mértékét, a jövőre vonatkozóan pedig vizsgáljuk a kormány által bejelentett munkahelyvédelmi csomag egyes elemeinek alkalmazhatóságát.

Emellett a Budapest Airport kezdeményezésére létrejön a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány, melynek célja azon jelenlegi vagy volt munkavállalóink támogatása, akiknek a koronavírus járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága.

A BUD csoport minden felsővezetője felajánlotta áprilisi jövedelmének nagy részét az alapítvány, és így közvetve a válság miatt nehéz helyzetbe került kollégák számára. A vállalat tulajdonosai pedig a napokban döntöttek a vezetők által felajánlott összeg kiegészítéséről, áll a Budapest Airport minapi közleményében.