A három hajójáratot a korábbi – jóval kisebb kihasználtságú, a hagyományos jegyekkel és bérletekkel nem igénybe vehető – vonaljáratok helyett indította be a Budapesti Közlekedési Központ, a meglévő hajóparkot használva, de teljesen új útvonallal, megállókkal és menetrenddel. Az európai uniós források bevonásával megújított kikötők arculata is jelzi, hogy a projekt elsődleges célja a hajózás közösségi közlekedési elemként történő elfogadtatása volt. Ezt a célt szolgálja a hajójáratok integrálása a budapesti viszonylatjelzési rendszerbe, de ez köszön vissza a viteldíjak körében is: a hajók a BKK napi- és hetijegyeivel, illetve Budapest-bérlettel vehetők igénybe.
A járatokon hétköznap összesen 7 hajó teljesít szolgálatot két viszonylaton, a D11-es (Újpest, Árpád út – Kopaszi-gát) és a D12-es (Rómaifürdő – Kopaszi-gát) járaton. Hétvégenként a Rómaifürdő és a Kopaszi-gát között közlekedő D13 járaton 5 hajó van forgalomban. A kezdeti tapasztalatok alapján július közepe óta módosított menetrend szerint, napközben sűrűbben és hosszabb üzemidővel közlekednek a járatok, délen pedig mindhárom viszonylat a Kopaszi gáttól indul. Az új menetrendben az első napokban jellemző késések már megszűntek, a hajók ma már a meghirdetett menetrendnek megfelelően szállítják az utasokat. A megnövelt kapacitásra lényegében folyamatos az igény, nem következett be a – sokak által megjósolt – visszaesés az első heteket követően.
A hajójáratok 2012. II. félévére eredetileg tervezett mintegy 63.000 helyszínen váltott vonaljegyéből júliusban 38.277, míg augusztusban 36.247 db fogyott, azaz már az első két hónap alatt a féléves terv 118,3%-a teljesült – így éves szinten akár a tervezett bevételek dupláját is generálhatja a megújult szolgáltatás.
A Budapesti Közlekedési Központ számára a dunai menetrend szerinti hajózás megindítása kiemelten fontos lépés volt, hiszen az elmúlt évtizedekben nem közlekedtek hasonló, a városi tömegközlekedés rendszerébe illeszkedő hajójáratok a fővárosban. Az adatok tükrében a Fővárosi Önkormányzat és a BKK átfogóan megvizsgálja a szolgáltatás továbbfejlesztésének hosszú távú lehetőségeit.
