Bár a KSH az afrikai térségben nem készít országonként felmérést a Magyarországra irányuló és oda induló utasforgalomról, Bienerth Gusztáv arról tájékoztatott, hogy tavaly mintegy 4 ezren utaztak tőlünk Algériába, ahova „ideje visszatérnünk”. Utóbbi megjegyzésével az 1960-as, '70-es és '80-as évekre utalt, amikor a két ország közti együttműködés keretében magyarok ezrei dolgoztak olaj- és építőiparban, egészségügyben az észak-afrikai országban. Ezt a hagyományt folytatná a jelenlegi magyar kormány is, mint az még tavaly, a magyar-algériai gazdasági vegyes bizottság ülésén kiderült. A két fél a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a turizmus, a közlekedés, az infrastruktúra területén keresi az együttműködés lehetőségeit. A vegyes házasságok révén továbbra is jelentős számú, magyar gyökerű, kettős állampolgár él a két országban. Az ő és a nálunk ösztöndíjjal tanuló több mint 100 algériai diák egyszerűbb eljutását is segítheti a közvetlen járat.
„Nem kevés a heti két közvetlen járat akár az üzleti, akár a szabadidős utazók számára?” — kérdeztük a csütörtökön és vasárnap közlekedő járat frekvenciájáról a kormánybiztost. „Remélem, kevés lesz” — felelte. Addig is, amíg kevésnek bizonyul, a budapesti járatot kiegészíti a bécsi — hívta fel a figyelmet Mohamed Abdou Bouderbala, a légitársaság vezérigazgatója. Schwechatra szerdán és szombaton repülnek. A menetrendek igazodnak a pénteken kezdődő muszlim hétvégéhez is — jegyezte meg Bouderbala. Sőt, a menettérti jegyek érkezési és visszaindulási repülőterei az osztrák és a magyar főváros esetében egymással kombinálhatók. Ezzel akár a szervezett csoportok és velük a régiónk is jól járnak. „Nem csak Budapestben, hanem Közép-Európában gondolkodunk” — árulta el a vezérigazgató. Szándékuknak ad nyomatékot, hogy a csütörtök kora esti fogadáson egyebek mellett budapesti nagykövetei révén képviseltette magát Horvátország és Bulgária is.
Magyarországnál maradva Bienerth szerint hívószavak lehetnek az egészség- és termálturizmus, Budapest és a hazai gasztronómia. Hozzátette: igényes vevőkörről beszélünk. Értesüléseink szerint a járatnyitást megelőző egy hétben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTŰ) kampányolt kint hazánk idegenforgalmi kínálatával. Ennek során hazai beutaztatókat is bemutattak, de úgy tudjuk, hogy a MUISZ illetve egyéb szakmai szövetségek kint nem képviseltették magukat. A szövetség illetékesei a járatnyitás napján találkoztak az eseményre szintén meghívott, nagyszámú algériai utazási szakemberrel.
Beszéltünk olyan hazai kiutaztatóval, akinek három éve két csoportja is utazott Algériába. „Ez az emberiség bölcsője” — adott hangot az észak-afrikai ország iránti ámulatának. Minden kétséget kizáróan gazdag idegenforgalmi kínálattal büszkélkedik Algéria. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint mind a városlátogatók, mind a mediterrán tengerpart, vagy a Szahara szépségét felfedezni szándékozók megtalálják a számításaikat. 2014-ben, Bienerth Gusztáv tájékoztatása szerint, szervezett csoport nem utazott Algériába. Azt nem tudni, hogy ennek esetleg az az oka, hogy a Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatánál az országot az algériai kormány évekkel ezelőtti kérése ellenére továbbra is a II-es, fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek, valamint az I-es, utazásra nem javasolt országok közt tartják számon. Vagy, hogy a 16 ezer forintos vízum megszerzéséhez egy algériai polgármesteri hivatal által hitelesített meghívólevél is szükségeltetik. A biztonságot illetően több megkérdezettünk is nyugtatott: az általuk bejárt országrészekben a hajuk szála sem görbült.
„Politikai döntés segítette a járat megnyitását” — mondta Mohamed Abdou Bouderbala. Hozzátette: „Végeztünk piackutatást, szakmai tanulmányok készültek a desztináció adottságairól mind az üzleti, mind pedig a szabadidős utazók számára.” „Ismerik a saját piacukat” — nyugtatott Tóth Attila, az Air Algérie-t képviselő Aviareps magyarországi irodájának vezetője. A várható töltöttséget firtató kérdésünkre a vezérigazgató elmondta, hogy már a nyitójáraton 40 fizető utas volt. (Megjegyeznénk, hogy a nyitójárat apropóján egy bő 80 fős delegáció érkezett egy 162 fős Boeing 737-800-as fedélzetén, azonban a „hétköznapokon” a típus egy kisebb változata, a 101 utasra székezett 737-600-as üzemel majd.) Elmondta, nem csak a közvetlen forgalom a céljuk, hanem a ráhordás is. Az Algírban tervezett, nagy léptékű repülőtérfejlesztés révén szeretnék, ha a légikikötő átszállási lehetőségei bővülnének, az Air Algérie pedig a térség fontos hálózati légitársaságává váljon. Flottájukban jelenleg 11 széles törzsű gép (A330-200, Boeing 767-300) üzemel, és rendelésük van 8 darab Dreamlinerre is. Tóth Attila arról számolt be, hogy náluk is foglaltak már csoportot Szenegálba Algíron keresztül. Szerinte különösen az Air Algérie által lefedett nyugat-afrikai térség lehet érdekes számunkra. Mohamed Abdou Bouderbala és Tóth Attila egyaránt úgy látják, hogy eleinte Algéria tölti nagyobb mértékben a tervek szerint egész évben üzemelő járatot.
