Az első ízben ilyen üzemanyaggal feltankolt járat 156 utassal és 8 fős személyzettel teljesítette a távot a két nagyváros között. A Hainan a kísérlettel a környezetvédelem iránti elkötelezettségét szeretné demonstrálni, illetve azt bizonyítja, hogy e bioüzemanyagnak a légi közlekedésben is biztonságos a felhasználása - jegyzete meg Pu Ming a legnagyobb kínai magán légitársaság alelnöke, aki maga is az utasok között volt.

A kínai fővárosban sikerrel landolt Boeing 737-es hajtóanyagát a China National Aviation Fuel csoport és a Sinopec, Ázsia legnagyobb olajfinomító és petrolkémiai vállalata biztosította, s a hírek szerint a repülő feltankolásához 50-50 százalékban használtak hagyományos kerozint és úgynevezett "csatornaolajból" készült üzemanyagot.

Ian Thomas a Boeing China elnöke jelentős mérföldkőként értékelte az újítást. Lü Ta-peng, a Sinopec szóvivője pedig cégének "zöld fejlődését" és az alacsony károsanyag-kibocsátást szolgáló tudományos-technikai fejlesztés iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.

Nem csak környezetvédelmi hozadéka van

Kínában az elmúlt években bűnözői csoportok sora bukott le amiatt, hogy az éttermekből begyűjtött, rákkeltő, újrahasznosításra szánt főzőolajat, úgynevezett csatornaolajat hoztak forgalomba és igen súlyos ítéletek is születtek ezekben az ügyekben.

A Hainan megoldásával két legyet kíván ütni egy csapásra, vagyis megoldást kínál a használt olaj bioüzemanyagként történő felhasználására, másrészt - elvben - legális csatornába terelheti e hulladékolaj felhasználását.

A szakértők szerint a bioüzemanyagokkal - akár növényekből, például algából, kukoricából, akár használt étolajból előállítottakról van szó - a károsanyag-kibocsátás 50-80 százalékkal is csökkenthető a kőolajszármazékokhoz képest.

Kínának, illetve a kínaiaknak sajtójelentések szerint a következő 20 évben több mint 6 ezer új repülőgépre lesz szüksége, s ezért a pekingi kormány komoly alternatívaként tekint a bioüzemanyagokra.