„A várható 3,7 százalékos nettó árrés üzleti szempontból továbbra is szerénynek számít, de folyamatos javulást jelez egy olyan szektorban, amely még mindig a járvány utáni kilábalási szakaszban van”, áll a gtp headlines egyik frissen megjelent cikkében.
Mint írják, a pozitív tendenciához hozzájárulnak a kerozinárak 13 százalékos csökkenése, a rekordmagas utaslétszám és az eddigi legnagyobb, 84 százalékos átlagos kihasználtság, viszont a
IATA becslése szerint az egy utasra jutó nyereség mindössze 7,20 dollár, ami rávilágít az ágazat érzékeny reakciójára az új adók bevezetése, új szabályozások vagy a hirtelen történések esetében.
Fotó: Depositphotos
A közelmúltban végzett felmérésekben az utasok 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 2025-ben legalább annyit vagy többet fog repülni, mint korábban, és 89 százalékuk egyetért abban, hogy „a légi közlekedés jobbá teszi az életüket”, és
még a globális feszültségek közepette is az üzleti utazók 68 százaléka több személyes találkozóval járó utazásra számít.
Számos kihívás azonban továbbra is fennáll
Az egyik fő probléma, hogy akadályokba ütközik a flottamegújítás. Az ellátási lánc zavarai és a hajtóműproblémák miatt rekordmagas szintre emelkedett a földre kényszerített repülőgépek száma, a szállítási határidők pedig már több mint egy évtizedre nyúlnak, illetve a pénzügyi mutatókon túl a fenntarthatóság továbbra is meghatározó hosszú távú prioritás.
Kiemeli a cikk, hogy a 2025-re várható 4,99 milliárdos rekord utasszám, ami 4 százalékkal több, mint 2024-ben, annak ellenére, hogy kissé elmarad az eredetileg becsült 5,22 milliárdtól, mégis jól mutatja, hogy továbbra is hatalmas az igény a repülőgépes utazásokra.