A karbonlábnyom az üvegházhatású gázok (beleértve a szén-dioxidot és a metánt) teljes mennyisége, amely az emberi vagy vállalati tevékenységek által, vagy egy termék életútja során keletkezik. Minél fejlettebb országban él valaki, annál nagyobb károsanyag-kibocsátásával jár mindaz, amit élete során csinál, olvastuk a Weco-Blogon.

Minden tevékenységünk közül a legnagyobb karbonlábnyomot utazás során hagyjuk magunk után. Ilyenkor ugyanis, főleg, ha külföldre mennénk, még mindig a repülés az optimális megoldás (elvégre nem feltétlenül fér bele egy egésznapos vonatozás, pláne, ha üzleti ügyben járunk el, határidőre), de sajnos ezzel okozzuk a legtöbb kárt a természetnek.

Viszont a járatok közötti válogatás során figyelembe vehetjük azt is, hogy az adott út mekkora károsanyag-kibocsátással jár. Ehhez már számtalan kalkulátor elérhető a neten – viszont ne csodálkozzunk, ha ezek sokszor nem ugyanazokat az értékeket mutatják. Mivel a karbonlábnyom kiszámítására nincs egységesen elfogadott módszer, ezért a kalkulátorok nem ugyanazokat a tényezőket és szorzókat veszik figyelembe. Ezek közül a leggyakoribbak a repülőgép típusa, az utazás hossza, az osztályok, az utastér kialakítása, a járat kihasználtsága, valamint a sugárzási kényszer. A karbonlábnyom mértékegységét szén-dioxidban szokás megadni, de arra sincs egységes válasz, hogy pénzben kifejezve mennyit ér egy egység.

A karbonlábnyom-számítás fő szempontjai

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy pontosan mivel jár az utazásunk, arra figyeljünk, hogy az adott kalkulátor mi mindent vesz figyelembe számításkor:

• Az egyik a repülőgép típusa: minél újabb gyártású egy gép, annál hatékonyabb az energiafelhasználása, és ezáltal kevesebb káros anyagot termel.
• Ha tehetjük, válasszunk közvetlen járatot. Ugyanis egy repülés során az üzemanyag mintegy 23%-át a fel- és leszálláshoz használják fel – ez egy repülőgép tankjának közel egynegyede.
• Az első osztályon való repülés négyszer több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a turistaosztályon. Ez annak köszönhető, hogy a magasabb osztályon nagyobb ülőhelyek vannak, amelyek a repülőgép egy utasra jutó szennyezésének nagyobb százalékát teszik ki.
• A csomag mérete is számít: a könnyű poggyász nemcsak nekünk, a környezetünknek is előnyös. A repülőgép kisebb terhelése jelentősen csökkenti a felszálláshoz és a levegőben maradáshoz szükséges üzemanyag-felhasználást.
• A legforgalmasabb repülőtereken gyakran hosszú sorokban állnak az üzemanyagot égető repülőgépek, vagy kanyarogva várják, hogy sorra kerüljenek a felszálláshoz. És az érkező járatok is elakadhatnak, körözhetnek, így még több káros anyagot juttatnak a levegőbe. Választhatunk alternatív, kisebb repülőtereket, amelyek valószínűleg kevésbé vannak túlzsúfolva, így nem annyira jellemző a felesleges üzemanyag-felhasználás.
• Az üzemanyag sem mindegy. Annak is utána nézhetünk, hogy az adott légitársaság használ-e, és ha igen, mekkora mértékben SAF-ot (Sustainable Aviation Fuel, azaz fenntartható repülőgép-üzemanyag). A SAF akár 80%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet, mint a hagyományos repülőgép-üzemanyag. Jelenleg azonban a teljes repülőgép-üzemanyag-felhasználásnak csak körülbelül 0,1%-át teszi ki.