2008 decemberében kezdett sztrájkba a LESZ és egy másik repülőtéri szakszervezet, az évek óta elmaradt alapbér-emelésekért, a munkáltató által egyoldalúan felmondott kollektív szerződés visszaállításáért és az elfogadhatatlan munkakörülmények javításáért. A nagy támogatottságú sztrájk azonban nem ért el sikert, mert a Budapest Airport német tulajdonosa Görögországból „importált” biztonsági dolgozókat, akik a hazai munkavállalók helyett munkába álltak.

A lépés nem csak Magyarországon, de Európa-szerte felháborodást váltott ki, hiszen a sztrájktörők alkalmazása számos európai uniós és ENSZ-egyezményt is sért. Tiltakoztak a szakszervezetek Törökországtól, Nagy-Britannián át Lengyelországig. A munkaügyi konfliktus idejére hazánkba utazott az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) politikai titkára is, hogy részt vegyen a tárgyalásokon.

A Hochtief-Budapest Airport azonban megegyezés helyett inkább fizette a görögök jogsértő alkalmazásának naponta több millió forintba kerülő gyakorlatát. Az elköltött összegből saját dolgozói követeléseinek jelentős részét teljesíteni lehetett volna. Mivel a hazai hatóságok a panaszok ellenére sem szüntették meg a jogsértést, és a repülőtérben kisebbségi tulajdonos Magyar Állam sem avatkozott be, 2009. január végén a szakszervezetek kénytelenek voltak felfüggeszteni a munkabeszüntetést.

A görög sztrájktörők alkalmazása nem csak jogtalan, de kockázatos lépés is volt. Miközben egy magyar dolgozó hónapokon át készül és vizsgázik, hogy a biztonsági ellenőrzésekhez szükséges engedélyeket megszerezze, addig a görögöknek néhány nap elég volt erre – állítólag. A hazai hatóságok a panaszok ellenére is igen lassan vizsgálták ki az esetet, így a LESZ számára nem maradt más megoldás, mint utólag, a bíróságon keresni az igazságot.

Az első- és másodfokú döntés is kimondta, hogy a sztrájktörők alkalmazása törvénytelen volt. A precedensnek is beillő határozat minden hazai munkavállaló és érdekképviselet számára kedvező hír. A jövőben egyetlen munkaadó sem gondolhatja, hogy a kapitalizmus legkorábbi éveit idéző agresszív módszerekkel helyettesítheti az egyeztetéseket, a jogszerű és tisztességes munkaügyi kapcsolatok fenntartását.

A döntés nyomán felmerül a Hochtief-Budapest Airport anyagi felelőssége, kártérítési kötelezettsége is. Ha ugyanis a munkáltató megszegte a repülőtér privatizációs szerződésének azon pontját, amely jogszerű kapcsolatok ápolását írta elő a területén működő szakszervezetekkel, akkor azt meg kell fizetnie a Magyar Államnak.