Ezen téren pedig bőven van mit hozzátenni az eddigi infrastruktúrához; különösen a turizmus esetében. Az országot átszelő, nemzetközi hálózatba kapcsolódó utak bár fejlődnek, számos folytonossági hiányt szenvednek, ami miatt a kiszolgáló infrastruktúra sincs a topon. Ezt felismerni látszanak az illetékesek, ezért a keddi konferencián bemutatott „Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése” című, 2021-ig szóló kerékpáros fejlesztési program, melynek a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) a Bringázni Élmény nevet adta, egyebek mellett a meglévő útszakaszokat igyekszik hálózatba foglalni. „Néha nehezebb 15 kilométerrel összekötni szakaszokat, mint hosszabb utakat építeni, de most megindulhat egy ilyen fejlesztés” - biztatott az államtitkár. Az uniós finanszírozású projektet 768 millió forintból készítik elő 2015. végéig. A fejlesztések érintik az EuroVelo 6-os (EV6) korrekt megépítését, a Balatoni körút ráncfelvarrását, valamint a Budapestről történő odakerekezés útvonalát.

Hogy ezek hogy jönnek a hivatásforgalomhoz? Úgy ahogy az előző uniós költségvetési időszakban épített utak: a pályázati kiírásokban inkább hivatásforgalom szerepelt, mint turizmus. Ha egy polgármester kellően ügyes volt, települése környékén épült használható útszakasz. Ez azonban meglehetősen darabossá tette a egyebek mellett az EV6-os hazai szakaszát is. Az útvonal Franciaország nyugati partjaitól a Fekete-tengerig tart. Ha látni akarjuk milyen is ez teljes pompájában, ugorjunk csak át a Lajtán túlra, a Duna ausztriai völgyébe!

Ami a hazai állapotokat illeti, arról vegyesek a vélemények, de abban a többség egyetért, hogy hiányos infrastruktúrára akár külföldről, akár belföldről inkább a kalandvágyókat vonzza, amiből nagy bevételek és munkahelyek nem lesznek. Visegrád egyik meghatározó turisztikai szereplője értetlenül áll, hogy miért nem készült el eddig. Meglátása szerint az EV6-os igencsak javított volna az útvonal környéki települések - főképp Komáromtól Visegrádig - magas munkanélküliségi rátáján. De még Visegrádon sem túl rózsás a helyzet, mivel a Dunakanyar és Budapest közt hézagosan meglévő út miatt messze nincs annyi bringás turista, mint amennyit a település még bőven elviselne - véli. Ha a projekt rendben halad a Duna-menti út problémái leghamarabb 2017-től, legkésőbb 2020-tól orvosolhatók. Eddigre tervezik nettó 8,7 milliárdból kivitelezni a Rajka-Budapest szakasz 293 kilométerét, melynek első üteme pont az egyik munkanélküliség sújtotta részenn - Komárom-Nyergesújfalu - készülhet el.

Másik 6 milliárdból az EV6-hoz kapcsolódó fővárosi bringautak 120 kilométere lenne fogadóképes állapotban 2021-ig. Itt is több ütemről szól a fáma, de 2017. előtt még nem látjuk eredményét a jövőre kezdődő előkészítésnek. A Duna mindkét partján futó útvonalhálózat kapcsolódna a Budapest-Balaton útra. Ennek a biatorbágyi viadukton, mandulásokon és szőlősökön áthaladó 106 kilométere szintén 2020-ra nyerné el végleges formáját. Az építésért pedig nettó 4,3 milliárdot kellene majd kicsengetni. Etyek és a Velencei tó érintésével érné el a Balatont az út, ahol rácsatlakozna a már meglévő, de maga után sok kívánnivalót hagyó Balatoni Bringakörbe. A 248 kilométeres, Hévízt és a Kis-Balatont is magában foglaló projekt bekerülési árát nettó 6 milliárdra becsülik és 2020-ra lenne kész.

Félreértés ne essék, a tervezett utak nem kétszer kétsávos bringapályák lesznek. Alkalmazkodva a forgalmi viszonyokhoz fordulnak majd elő kis forgalmú utakra átvezetések, mezőgazdasági utakon haladás, de jó hír, hogy a teljes 767 kilométer zöme a tervek szerint önálló kerékpárút, sáv vagy nyom - ismertette Mihálffy Krisztina, a KKK projektvezetője.

A fenti infrastruktúra fejlesztése cseppet sem újkeletű. A kormány három éve a 1364/2011-es határozatában jelölte ki az EV6 megépítését kiemelt állami fejlesztésként. Sőt, az országot szintén átszelő EV11-es illetve a Vasfüggöny nyomvonalát 9000 kilométeren követő 13-as fejlesztését is, mely ráadásul összeköti a 6-os és 11-es utakat. A kormányhatározat 2011-ben 2012. március 31-ig adott határidőt az előkészítésre illetve a források bevonásának feltérképezésére. Utóbbi úgy tűnik, ismét zömében az EU kontójára meglesz.