Győri Gyula, az NKH elnöke ezt egy budapesti, újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen mondta hétfőn. Közlése szerint a repülés szakmai környezete jól szabályozott, mivel korábban "vérrel írták" a szabályokat, emiatt vethet fel újabb kérdéseket egy módosítás. Emlékezetett, hogy a kabinajtók nyithatatlanná tételét a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után vezették be, mert megvédi a pilótákat, de most ez is közrejátszott egy katasztrófában. Azt mondta, nem emlékeznek arra, hogy Európában bárki be akart volna hatolni a kabinba.

Hangsúlyozta, nem számít, hogy a pilóta kezdő volt-e, hiszen nekik is teljesíteniük kell a légialkalmassági feltételeket. Megjegyezte, hogy minden pilótának időszakonként szimulátoros repülés során kell bizonyítania, hogy képes veszélyhelyzeteket kezelni, elhárítani és sokszor vannak olyan események egy-egy repülés során, amelyet az utasok ugyan nem vesznek észre, de a pilótáknak meg kell oldaniuk.

Győri Gyula közölte továbbá, amíg nem találják meg a repülési adatrögzítő készüléket és nem folytatják le a szükséges vizsgálatokat, addig véglegeshez közeli ítéletet nagyon kockázatos mondani. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nem tudni, milyen adatok kerülhetnek elő az adatrögzítőből, ami árnyalhatja a baleset jelenleg ismert körülményeit, ugyanakkor nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak ahhoz, hogy levonják a következtetéseket.

Kötelező az évenkénti pszichés vizsgálat

Hardicsay Gábor nyugállományú hatósági főorvos a beszélgetésen azt mondta, 40 éves korig minden pilótának kötelező megjelennie 12 havonta egy részletes egészségügyi vizsgálaton, ezek elegendőek arra, hogy feltérképezzék a pszichés állapotot, de előrejelzésre ezek sem képesek. További vizsgálatokat csak akkor rendelnek el, ha valamilyen problémát találnak.

Arról a pilótának kötelező a munkáltatóját értesítenie, hogy bármilyen orvosi vizsgálaton megfelelt-e vagy sem. Az uniós irányelv arra vonatkozó szabályokat részben adatvédelmi okokból azonban nem tartalmaz, hogy az orvosnak a munkáltatót értesítenie kell - mondta.

Hangsúlyozta: a pilóták 99,9 százaléka jogkövető, a rendszer a bizalomra épül, és az "a rendszerben nincs benne", ha egy munkavállaló szándékosan akarja megtéveszteni a munkáltatóját.

A Germanwings német légitársaság Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő A320-as gépe, fedélzetén 150 emberrel március 24-én délelőtt csapódott hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A katasztrófa körülményeinek vizsgálatát vezető marseille-i ügyészség szerint a másodpilóta bezárkózott a pilótakabinba, és valószínűleg szándékosan vezette a gépet a hegyoldalnak. Andreas Lubitz súlyos depressziótól szenvedett és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állt, ráadásul a tragédia napján betegállományban kellett volna lennie. A pilótaengedély megszerzése előtti időkben öngyilkossági hajlam miatt kezelték.