A tájékoztatóból kiderül: az utóbbi években a légiutas-forgalom az Európai Unióban (is) a személyszállítás legdinamikusabban bővülő területe volt. A repülőgépek utaskilométer-teljesítménye – 25 tagállam 1995 és 2004 közötti adatai alapján – kilenc év alatt (csak a belföldi és az egymás közötti viszonylatban) mintegy 1,5-szeresére nőtt, miközben a személyforgalom egésze alig egyötödével lett nagyobb. Ezzel párhuzamosan arányuk is számottevően, 1,7 százalékponttal emelkedett, és 8 százalékot tett ki. A fellendülésben fontos szerepet játszottak a diszkont-légitársaságok, amelyek a korábbinál sokkal szélesebb tömegek számára tették lehetővé a távolabbi úti célok leggyorsabb és legkényelmesebb elérését biztosító repülőgépek igénybevételét. 2006-ban az Európai Unióban (a jelenlegi tagállamok, azaz az EU-27 körére számítva) közel 740 millió légi utast regisztráltak, 4,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. (2005-ben és 2004-ben – az EU-25 körét tekintve – csaknem 9-9%-kal, 2003-ban pedig mintegy 5%-kal nőtt az utasszám az előző évihez képest.) A tagállamok közül ezekben az években mindenekelőtt a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott kelet- és közép-európai országok bővítették forgalmukat. A gyors, esetenként kimagasló ütemű növekedés fontos tényezője lehetett az unió bővítési folyamata, amelynek kapcsán az – üzleti, diplomáciai, turisztikai célú – utazási igények is fokozódtak. Ugyanakkor a bázis szerepe sem látszik elhanyagolhatónak: ezen országok légiutas-forgalma viszonylag alacsony volt (és az erőteljes felfutás ellenére továbbra is számottevően elmarad a régi tagállamokétól).
A 2006. évi növekedési ütem alapján Románia állt az élen, ahol 35%-kal haladta meg a légi utasok száma az egy évvel azelőttit. Utána Szlovákia, Lettország és Lengyelország következett, szintén 30% feletti, majd Litvánia 25%-os forgalombővüléssel. További két új és egyetlen régi tagállamban volt kétszámjegyű a növekedés: Bulgáriában 12%-os, Észtországban 10%-os, illetve Írországban 14%-os. Csökkenés csak két tagállam, Ciprus és Málta forgalmában mutatkozott, ennek mértéke is mindössze 1-2%-ot tett ki. (Magyarország – összehasonlítható – adatai viszonylag mérsékelt, 4%-os emelkedést jeleznek 2006-ra, érdemes azonban megemlíteni, hogy a megelőző három év folyamatosan kétszámjegyű növekedési ütemét követően.)
A forgalom abszolút nagyságát tekintve Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Franciaország volt a sorrend, százmilliós nagyságrendű utasszámmal. Tízmilliós nagyságrendet 12 tagországban, milliós nagyságrendet, 11 tagországban ért el az utasok száma. Magyarország az utóbbi csoportba tartozott, és a 27 tagállam utasforgalmának csökkenő sorrendjében a 17. helyet foglalta el. Az unió repülőterein 2006 év folyamán megfordult – érkezett és indult – utasok 23%-a (170 millió) belföldi járatot vett igénybe.
A nemzetközi járatok utasainak 77%-os arányán belül a tagállamok közötti forgalom – intra-EU – 43%-ot (320 milliót), a harmadik országokkal lebonyolított forgalom – extra-EU – pedig 34%-ot (250 milliót) tett ki. A belföldi forgalom nagysága és jelentősége országonként igen különböző. Olaszországban, Svédországban, Spanyolországban és Franciaországban nagyjából minden negyedik, Finnországban és Görögországban minden ötödik, Németországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában pedig minden hetedik-nyolcadik utas belföldi utazásra vette igénybe a repülőgépet. A nemzetközi forgalom nagyobb részét valamennyi tagállamban az unión belüli utazások adták. Arányuk a tagországok több mint felében elérte vagy meghaladta a 80%-ot, közülük Szlovákiában, Írországban és Máltán megközelítette a 90%-ot; Magyarországon 77%-ot tett ki.
