Az utóbbi időben fokozatosan nőtt a katalógusokban kínált egzotikus desztinációk száma, olyannyira, hogy a Karib-tenger és Dominika már kezd kimenni a divatból. Ahogy gyarapodik a magyar vendégek létszáma, úgy kezdik felfedezni a magyar piacban rejlő potenciált a külföldi fogadó országok. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Mauritiusi Idegenforgalmi Hivatal nemrégiben workshopot rendezett Magyarországon; az InterContinentalban tartott rendezvényre a sajtó képviselői mellett főleg utazási irodák szakembereit hívták meg. A workshopot bemutató nyitotta meg: egy rövid, Mauritiusról szóló ismeretterjesztő film levetítése után az idegenforgalmi hivatal kép-viselője beszélt az egyenlítő közelében elterülő sziget turisztikai szolgáltatásairól, valamint az Air Mauritius és két nagyobb szállodalánc: a Beachcomber és a Sun International mutatkozott be a vendégeknek. Ezek után munkamegbeszélések sora következett, amelyek során a magyar utaztatók átfogóbb képet kaphattak a kiutaztatásban rejlő lehetőségekről.
A Mauritiusi Idegenforgalmi Hivatal „feljövőben lévő piacokért felelős” igazgatója, Tony A. Glanzmann a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Mauritius megmaradjon a maga érintetlenségében. Az Indiai-óceán gyöngyszeme, a kultúrák eme találkozási helye nem alkalmas tömegturizmus fogadására. Sőt igyekeznek megakadályozni az olcsó tömegturizmus megjelenését, ezért nincsenek charterjáratok ide. Menetrendszerinti járataik azonban nonstop szállítják az utasokat. Ugyanakkor meg kell tölteniük a szállodákat, s ha bővül a szállodai kapacitás, akkor meg kell találniuk azokat a forrásokat, ahonnan több vendéget tudnak nyerni. Ezért fontos számukra Kelet- Közép-Európa, hiszen az utazók számának folyamatos növekedése azt jelzi, érdemes a magyar, de például a cseh és a lengyel piacra is számítani. A mauritiusiak felfogása szerint a sziget, az ősi kultúra, a csodás környezet és az emberek hihetetlen vendégszeretete az a „termék”, amit ők kínálnak, s ezek nem választhatók szét egymástól. Nem véletlen, hogy a vendégek bő negyven százaléka visszatérő. Az igazgató szerint a legtöbb nyaraló az úgynevezett „DINK” kategóriába esik: double income, no kids, vagyis párosával érkeznek, mindkét partnernek saját jövedelme van és általában gyermektelenek. Jellemzőek még a nászutasok, a golfozók, a mélytengeri horgászok és más, általában fehérgallérosnak számító sportok megszállottjai.
Míg Svájcban bárki megengedheti magának, hogy elutazzon két-három hétre Mauritiusra, nálunk ez még csak egy szűk réteg. Őket kell megtalálniuk.
|
COMP-TRAVEL Mauritiusra Magyarországról a Comp-Travel utaztatja a legtöbb vendéget. 2000-ben 823 magyar látogatott a szigetre, ebből mintegy háromszázan utaztak velük. Az összes utazó 30-35 százaléka azonban külföldön, főként Ausztriában fizetett be az utazásra, ami jól mutatja a magyar irodákkal szembeni bizalmatlanságot. Annak ellenére választották más ország utazási irodáit, hogy a kedvező szerződéseknek köszönhetően a Comp-Travelen keresztül foglalt utak lényegesen olcsóbbak, köszönhetően a szállodaláncokkal kötött kizárólagos magyarországi forgalmazói megállapodásoknak. A mauritiusi piacban rejlő lehetőségekről Wagner Margit ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. ht Miért pont Mauritiusra specializálták magukat? – 1997-ben kezdtük el az utazási iroda szervezését, s akkor kerestünk olyan célpontokat, amelyek még szóba jöhettek. Mauritiusra azért esett a választásunk, mert még lefedetlen piaci szegmens volt. A cég 1998 szeptembere óta működik, máshová is kínálunk utakat, így például a Seyschelles-szigetekre, a Maldív-szigetekre és a karibi térségbe. Mauritius azért volt nagyon jó választás, mert az egykori francia gyarmat európai minőséget biztosít, a többiekkel összehasonlítva kedvezőbb áron. ht A luxusutazások hazai léptékkel mérve nagyon drágák. A Comp-Travel a felső tízezer irodája? – Kétségtelen, hogy a fizetőképesebb réteget céloztuk meg. De sokan választanak bennünket. Nagyon népszerűek a nászutas, illetve az esküvővel egybekötött útjaink. Sok fiatal összespórolja a pénzt, csak hogy Mauritiuson köthessen házasságot. ht Ami lehet, alig drágább egy magyar lagzinál. Egyébként mi számít csúcsszezonnak? – November-december, vagyis még éppen előttünk van. A tavalyi rekord valószínűleg megdől, idén nagyjából 1100 kiutazóra számítunk. Ebből 350-400 utazik rajtunk keresztül, mások külföldön foglalnak, és sokan csak rokonlátogatóba mennek, ugyanis Mauritiuson egy komoly magyar kolónia található. ht Könnyű eladni az utakat? – Azt mondanám, a célközönség még tágítható. Nehéz elérni a potenciális ügyfeleinket, bár sokféle módszerrel próbálkozunk. Eseményeket szponzorálunk, szóróanyagot adunk a VIPvendégeknek, de azt kell mondanom, többségük nagyon bizalmatlan. További probléma, amivel meg kell küzdenünk, hogy szinte mindenki árul valamilyen egzotikus desztinációra saját szervezésű utakat. Vagyis kevésbé érdekeltek abban, hogy Mauritiusra küldjék a vendéget, sőt az is előfordul, hogy aki a hirdetéseink hatására bemegy, és egy mauritiusi út felől érdeklődik, azt gyorsan rábeszélik például egy saját maldív útra. Ez is közrejátszhat abban, hogy útjaink 90 százalékát magunk adjuk el, s csak 10 százalékot értékesítünk viszonteladókon keresztül. Amúgy a legjobb reklám a szájpropaganda: az elégedett vendég másnak is ajánlani fog bennünket. Mauritiuson nincs rossz hotel, nincs rossz szolgáltatás, legfeljebb rosszul tájékoztatott utas. Ha elegendő időt fordítunk rá, kikérdezzük és tudjuk, mit álmodott meg magának, akkor sokkal könnyebb segíteni, az álmot valóra váltani. |
