Az utóbbi hetek során a konzorcium hajózói huzamosabb ideig sztrájkoltak azért, hogy a cég ne indítsa el a Transavia fapados légitársaságát, mert akkor a személyzet munka- és repülési ideje rendkívül lerövidül, és ehhez jelentős elbocsátássorozat, illetve keresetkiesés is társul. A sztrájknak úgy lett vége, hogy a kívánt eredményt nem érték el, és a tárgyalások folytatódtak.

Az újraindított üzemelés idején végre megszűnt a napi 20 millió euró, összesen több mint 500 milliós jövedelemkiesés, nem beszélve a komoly presztízsveszteségről világszerte. Most Alexandre de Juliac, a konzorcium elnöke a menedzsment teljes támogatását élvezve ismételten felvetette a kérdést, kijelentve, hogy a „téma még továbbra is a tárgyalóasztalon maradt” és hozzátette, hogy számol az újabb sztrájksorozat negatív hatásaival.

A szakszervezetek utaltak arra, hogy a munkabeszüntetéssel a pilóták nem károkat akarnak okozni a cégnek, csak a saját jogaikat szeretnék érvényesíteni. De amikor befejezték, a publikált nyilatkozatukban azonnal hozzá is fűzték, hogy később bármikor folytatják, ha a követeléseiket nem hajtják végre. Az elnök megismételte, hogy ezt a lépést az Európán belüli piac kényszerítette ki, mert a kontinentális piacon a többi fapadossal az Air France-KLM hagyományos légitársaság sem frekvenciákban, sem tarifákban nem versenyképes. Minden további késés csak a veszteségeket növeli, a tervezett és esetleg megvalósuló sztrájkok pedig szintén a konkurenciát erősítik, mert ők viszik el a lemaradt utasokat, árut és postát is, és ez is komoly veszteségekkel jár. Utalt arra is, hogy a kieső járatok miatt a hazai és a külföldi repülőterek is komoly bevételektől esnek el, mely szintén negatívan befolyásolja az európai iparágat.