Az előterjesztés megfogalmazása szerint „egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról” szól a fáma. Ezek „a budai és pesti alsó rakparton lévő, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra” lennének jövő év első napjától az egységes városkép és közlekedés fejlesztése érdekében.
A kérdéses ingatlanok nem tulajdonba csupán használatba kerülnének. Mindezt Tarlós István főpolgármester is megerősítette közleményében. E szerint a főváros nem tulajdonjogot szeretne, hanem a szabályozás jogát, a "20 éves organizálhatatlan állapotok felszámolása és a szakmailag értelmezhető rendezési terv készítése érdekében". Leszögezte: Budapest rendezésének alapvetően a Dunára kell felfűződnie.
Rendet a parton!
A főváros az utóbbi két évben próbál rendet tenni a dunai fronton, bevételeit növelni a kikötői forgalomból. A fővárosi Duna parton 13 kerület, önkormányzat osztozik. Jelentős változás hozott a fővárosnak és kerületeinek jelentős bevételeket hozó szállodahajó-forgalom terén, hogy az I. kerület 2012 januárjával felmondta az üzemeltetői szerződést lakossági panaszokra hivatkozva a budai alsó rakparton a Magyar Kikötő Zrt-vel. (Erről lásd: Turizmus Trend 2012/10. Állandó forgalom kevesebb kikötővel). A hat ponton azóta üresen áll. Az összes szállodahajó pedig azóta a fővároshoz tartozó partszakaszokon köt ki. Az I. kerületi pontonok üzemeltetésének felfüggesztése 2013 december 31-ig szól. Azt azonban nem sikerült a kerülettől megtudni, hogy a visszavonás lejártát követően mi történik.
Pintér Sándor előterjesztése szerint a kerületekkel úgy oldaná meg a főváros a használatbavételt, hogy a kerülettel együtt – az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó – közös kérelmet nyújt be az ingatlanügyi hatósághoz, mely a fővárosi önkormányzat javára az ingatlannyilvántartásba használati jogot jegyez be.
Hogy a kormányzati rásegítés
elég-e vagy sem, majd elválik. Mindenesetre a főváros másfelől is igyekszik magát bebiztosítani a Duna parton. A főváros közgyűlése október 3-án tűzte napirendre azt az előterjesztést, mely szerint a főváros megvásárolná a hazai hajózásban 45-55% részesedéssel bíró Mahart PassNave 51%-át. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy - mint az előterjesztés fogalmaz - "a táraságban történő tulajdonszerzés azonnali hozzáférést biztosít az egyébként lassan és piaci konfliktusok valamint jelentős költségek árán létrehozható parti infrastruktúrához, kikötőkhöz."
Majd ekkép fejti ki reményeit: "A Főváros azonnali kvázi szabályozási lehetőséghez és meghatározó szerephez jut a fővárosi érdekeltségben lévő gazdasági szereplőn keresztül. A partszakaszok hasznosítására a Főváros közvetlenebb befolyást fejthet ki."
Az önkormányzat sajtóosztályától megtudtuk, az előterjesztést a közgyűlés végül nem tárgyalta, egyelőre nem tudni, mikor tűzik napirendre.
A 3-4 milliárdosra becsült vagyon fölötti 51%-os részesedés megszerzése a főváros számára az elképzelések szerint nem járt volna kiadással. Elezőtes tárgyalások alapján a vétel követő 4-7 évben, az évi osztalék 60%-ának, de legfeljebb évi 150 millió forint, visszacsorgatásával törlesztett volna Budapest. 2006 és 2011. között a Mahart három alkalommal fizetett osztalékot, melynek legmagasabb összege tavaly 120 millió forint volt. Független szakértőre hivatkozva a főváros 750 millióra becsüli a vételárat.
A vezető hajózási társaság
Kormányzati szinten szintén felmerült a Mahart Holding létrehozása, hogy a Duna vezető hajózási társaságáva váljon. A kormány elképzelése szerint a holding alakítaná ki és üzemeltetné egyebek mellett a szállodahajókat kiszolgáló kikötőket. A kormány elképzelése szerint az - inkább indusztriál-turisták szívét megdobogtató - Csepelen.