Mi fér 100 évbe? KLM történelem

Idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a KLM Holland Királyi Légitársaság mint az egyetlen olyan légitársaság, amely még mindig a saját nevén működik. Tudta például, hogy az első járat London és az amszterdami Schiphol repülőtér között közlekedett? Vagy azt, hogy egy tenyészbika volt az első állat, amely a légitársaság gépein utazott? Számos érdekesség, fontos tény és elismerés fűződik a KLM-hez. Utóbbiak közül például az, hogy felkerültek a legpontosabb légitársaságok európai listájára, illetve, hogy az Air France–KLM Csoport idén 15. alkalommal szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Index első három helyezettje között. A légitársaság Magyarországon 90 éve van jelen: az első járat 1929. szeptember 12-én landolt Budapesten.

Munkahelyet váltana, vagy új kollégát keres?

Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.

Adja fel hirdetését!

A KLM Holland Királyi Légitársaságot 1919. október 7-én alapították, így ez a legrégebbi légitársaság a világon, amely még mindig a saját nevén működik. A „királyi” jelzővel I. Vilma holland királynő jutalmazta meg a társaságot, ezzel hangsúlyozva a civil repülés fontosságát, mely az I. világháború után kezdett megélénkülni.

A társaság alapítói befektetők voltak, akik Albert Plesmant bízták meg a napi teendők felügyeletével, később pedig ő lett a KLM igazgatója. Az első KLM-repülőgép – mely egy bérelt DeHavilland DH-16-os volt, pilótája pedig Jerry Shaw – 1920. május 17-én szállt fel. A járat London és a Schiphol repülőtér között közlekedett; fedélzetén két újságíróval, egy levéllel, melyet London polgármestere küldött amszterdami kollégájának, valamint egy halom újsággal. Az első saját gépek 1921. április 4-én indultak – a téli leállást követően –, május 9-én pedig megnyílt az első iroda az amszterdami Leidseplein téren. Ebből az irodából az utasokat busszal szállították a Schipholra. Az egykori KLM-iroda emlékét hirdetőtábla őrzi, amely még mindig a Leidseplein tér és a Leidsestraat utca sarkán áll.

Érdekesség, hogy az első állatot, egy Nico V névre hallgató tenyészbikát, 1924-ben szállította a légitársaság, az első interkontinentális tesztrepülés pedig 1924. október 1-jén indult Amszterdam és Batávia (ma: Jakarta) között. Az első menetrendszerinti járat 1930. szeptember 25-én közlekedett Amszterdam és Batávia között, az első transzatlanti út pedig 1934. december 15-én történt meg az Amszterdam–Curaçao–Aruba útvonalon. A repülőút ideje: 7 nap 9 óra és 20 perc volt.

A járatokon először 1935-ben tartózkodott kísérő személyzetet, csupán férfiak (stewards), majd nem sokkal később megjelentek a nők is. A személyzet legfontosabb feladata a fedélzeten lévők biztonságának garantálása volt – ahogyan napjaikban is. Mielőtt kísérő személyzetet alkalmaztak volna, a fedélzeti mérnökök feladata volt gondoskodni az utasokról.

Az Európát Amerikával összekötő első járat 1946. május 21-én indult Amszterdam és New York között, és ez volt a KLM-hálózat első jelenléte Nyugaton. Az Economy Classt 1958. április 1-jén vezették be, mely megfizethetőbbé tette a légi közlekedést, így az utasszám három hónapon belül 27 százalékkal emelkedett. A Jet-motor korszaka 1960. március 25-én köszöntött be: ennek a sugárhajtású motornak köszönhetően sokkal rövidebbé vált a repülési idő, és csökkent a szükséges állomások száma is. Ettől kezdve a repülés nem napokat, csupán órákat vett igénybe; New Yorkba például a korábbiakhoz képest fele annyi idő alatt lehetett eljutni.

Az első Boeing 747-306B Combi 1975. október 16-án csatlakozott a flottához; ez volt az első repülőgép, amely utasokat és rakományt is szállított. A KLM és a Northwest légitársaság 1994 márciusában vezette be a World Business Classt, mely az interkontinentális járatokon utazó üzletembereket célozta meg. Ez az osztály az Economy és a Royal Class között található.

Az első pekingi járat 1996. június 26-án indult el; ettől kezdve Kína vált a KLM egyik legfontosabb célállomásává. 2004. május 5-én lett hivatalos az Air France és a KLM közötti fúzió, de már hét hónappal korábban, szeptemberben megszületett az erről szóló döntés. Az első bioüzemanyagot használó járat 2011. június 30-án indult Párizsba.

90 éve Magyarországon

Idén a KLM 100. születésnapja mellett azt is ünnepeljük, hogy a társaság 90 éve van jelen Magyarországon: 1929-ben jött létre ugyanis az Amszterdam–Budapest útvonal. A magyar főváros része volt az indonéziai útvonalnak, ám mielőtt elindult volna az első menetrendszerinti járat, két próbajárat-sorozatot is indítottak. Erre a sok elintéznivaló miatt volt szükség. Többek között ügynököket kellett rendelni minden repülőtérre, pótalkatrészeket kellett beszerezni annak érdekében, hogy a repülőút alatt is lehessen javítani, ha valami meghibásodik. A második tesztsorozatban (1929–1930) már az útvonal része volt Budapest: az első járat, egy F.VIIb típusú, PH-AEZ lajstromszámú gép – melynek kapitánya Smirnoff, a legendás KLM-pilóta volt – 1929. szeptember 12-én szállt fel a Schipholról. E járatokat még kizárólag légipostára használták, utasokat nem szállítottak. Ezért van az, hogy az első menetrendszerinti járat – mely utasokat is szállított – egy évvel később, 1930. szeptember 25-én indult.

Érdekesség, hogy Budapest néhány évig része volt a Kék Duna Expressnek, mely 1936. április 20-án jött létre a CLS-sel együttműködve. A gép egy DC-2-es volt, az útvonal pedig: Amszterdam–Prága–Bécs–Budapest. A Kék Duna Expresst 1939. szeptember 2-áig használták, és a II. világháború kitörése miatt szüntették meg. Az útvonalat 17 évvel később, 1956. június 21-én nyitották meg újra a ’Marijke hercegnő’ – aki Beatrix holland királynő legfiatalabb húga volt – nevet viselő járattal, mely Kairóba indult, és Budapest volt az egyik állomása. Az Amszterdam–Frankfurt–Budapest–Isztambul–Kairó útvonalat kétszer függesztették fel ideiglenesen: először az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt október 25-én, majd másodszor 1968-ban a prágai tavasz miatt. Azóta nem voltak ilyen megszakítások: a KLM Amszterdam–Budapest útvonala folyamatosan üzemel.

A KLM volt egyébként az első nyugati légitársaság, amely menetrend szerinti járatot indított Budapest és Amszterdam között. Az első budapesti KLM-iroda pedig 1957. május 7-én nyílt meg a Vörösmarty téren.

A legfenntarthatóbb légitársaság

A KLM elkötelezett a környezetvédelem és a fenntarthatóság megteremtése mellett, ezért külön stratégiát is kialakítottak erre vonatkozóan. A légitársaság 2018-as mérlege rendkívül meggyőző: 2011-hez képest 17,3 százalékkal alacsonyabb volt az utasonkénti szén-dioxid-kibocsátás – a cél, hogy 2020-ra elérjék a 20 százalékot. A zajszennyezettség 40 százalékkal alacsonyabb lett a tavalyi évben a flotta megújításával; környezetbarátabb gépek beszerzésével. Az elmúlt esztendőben 1318 tonna fenntartható biokerozint használtak fel, 10 új, csendesebb, hatékonyabb repülőgép csatlakozott a flottához, és 9 százalékkal kevesebb hulladékot termeltek 2011-hez képest, emellett a KLM volt az első légitársaság, amelyik bevezette az első vállalati bioüzemanyag programot is.

Az Air France–KLM Csoport 15-ször szerepelt a Dow Jones Fenntarthatósági Index élén, legutóbb idén lett győztes. A KLM kompenzációs szolgáltatásának, a CO2ZERO-nak köszönhetően 90 ezren utaztak szén-dioxid-semlegesen; 9,4 millió fenntarthatóan elkészített szendvicset szolgáltak fel az európai járatokon; valamint 312 hektár trópusi erdőt ültettek be Panamában. További fontos tudnivaló, hogy a KLM – az érkezési és indulási időt tekintve – szerepel a legpontosabb európai légitársaságok top 10-es listáján.

A KLM emellett hozzájárul a Delft Műszaki Egyetem (TU Delft) innovatív repülési koncepciójának kutatásához, a „Flying-V”-hoz. A kutatás célja, hogy a fentarthatóbb hosszú távú repülések eléréshez a jövőben teljesen más megközelítéseket tudjanak alkalmazni a repülőgépek tervezésében. Az új repülőgép V-alakja egyesíti az utas- és rakteret, illetve a szárnyakban lévő üzemanyagtartályokat. A gép aerodinamikus kialakítása és csökkentett súlya azt eredményezi, hogy 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt majd, mint napjaink legfejlettebb légijárműve, az Airbus 350. A repülőgép makettjét októberben, a KLM Élménynapokon a Schiphol repülőterén fogják hivatalosan bemutatni.

New Lounge, fine dining étterem az újítások között

A KLM számos újítással is készült a születésnap alkalmából: létrehozták a Non-Schengen Crown Lounge-ot, mely egy új, exkluzív váró vadonatúj külsővel és dekorációval, különféle digitális innovációval, valamint teljesen új szolgáltatási és vendéglátási koncepcióval. A várón belül különböző zónákat alakítottak ki, hogy megfeleljenek az eltérő fogyasztói igényeknek: külön zóna van a munkára, a pihenésre, az étkezésre és a szórakozásra.

Emellett létrehoztak egy új fine dining éttermet és bárt, mely a Blue nevet kapta. A menüt Michelin-csillagos étterem szolgáltatja, továbbá van két privát étkező szoba az üzleti és az egyéb találkozókra, melyek díj ellenében előre lefoglalhatóak. Az étterem már megnyitott, és a hét minden napján várja a vendégeket. A KLM a kényelemre is nagy hangsúlyt fektet, ezért 20 luxus alvókabint és zuhanyzókat is kialakítottak, melyek a váró nyitvatartási idejében vehetők igénybe.

Megünnepelték a KLM 100. születésnapját

 

„Mi voltunk az első légitársaság, amely sikeres partnerkapcsolatokat és szövetségeket alakított ki, a példánkat pedig további országok és légitársaságok követték. Ez százmillió embert hozott össze a világ minden tájáról. Ahogy Albert Plesman mondta: »A levegő óceánja egyesíti az embereket.« Büszkék lehetünk az elmúlt 100 év eredményeire és erőfeszítéseire. Most pedig egy új évszázad küszöbén állunk, és optimistán állunk a fenntarthatóság és az innováció jelentette kihívások elé” – emelte ki Pieter Elbers, a KLM elnök-vezérigazgatója a 10-es hangárban rendezett ünnepségen október 7-én. 


Tiltakozik a lakosság Ferihegy környékén

Tiltakozik a lakosság Ferihegy környékén 

Megítélésük szerint a budapesti repülőtér környezetvédelmi engedélye nem védi a lakosságot és a környezetet.
Indul a Hajógyári-szigetnél a K-híd felújítása

Indul a Hajógyári-szigetnél a K-híd felújítása 

A munkálatok várhatóan 2027 nyarára érnek véget.
Megújult a fonyódi kikötő

Megújult a fonyódi kikötő  

Lezárult a fonyódi személyhajókikötő fejlesztése.
Múzeumbuszokkal segíti a BKK a Múzeumok Éjszakáját

Múzeumbuszokkal segíti a BKK a Múzeumok Éjszakáját 

Buszjáratokkal segíti a Múzeumok éjszakája fővárosi helyszíneinek megközelítését a BKK.
Kevés a hazai vasúti kocsi a nyári csúcsidőszakra, de van megoldás

Kevés a hazai vasúti kocsi a nyári csúcsidőszakra, de van megoldás 

Vitézy Dávid: az első kölcsönzött kocsi már meg is érkezett.
MEI: új utazási trend – vonaton robognak az európai turisták

MEI: új utazási trend – vonaton robognak az európai turisták 

A Mastercard Economics Institute (MEI) közzétette éves, 2026-os utazási trendjelentését, amely a globális utazási költések alakulását vizsgálja.
Járatindítás törökországi új úti cél felé

Járatindítás törökországi új úti cél felé 

Közvetlen járattal érhető el Marmaris 2026 nyarától.
A nyugdíjas korú HÉV-szerelvények végre elmehetnek pihenni

A nyugdíjas korú HÉV-szerelvények végre elmehetnek pihenni 

Uniós forrásokból lecserélik a HÉV-flottát – írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kedden Facebook bejegyzésében.
Ritkítja budapesti járatait a kínai légitársaság

Ritkítja budapesti járatait a kínai légitársaság 

Június első felében egyáltalán nem közlekedik Sencsen és magyar főváros között, július elejétől augusztus végéig pedig csupán heti egyet üzemeltetnek.
Indul Európa egyik leghosszabb vonatjárata

Indul Európa egyik leghosszabb vonatjárata 

Június 25-én indul az új, több mint 1300 kilométer hosszú nemzetközi vasúti járat, amely Lengyelországot, Csehországot és Németországot köti össze.

Interjú

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén 

Látogatás egy kortárs erdei házban a szakértővel – személyes élményeken keresztül.
Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón?

Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón? 

Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről

Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről 

Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.