2016-ban 35,6 milliárd dollárral második éve nyereséges a légiközlekedés. Igaz, hogy júniusban még 39,4 milliárdot vártak, az eredmény 300 millió dollárral így is meghaladja a tavalyit, köszönhetően nem kis mértékben továbbra is az alacsony, hordónkénti 44 dolláros olajárnak. 2017-ben 4 milliárd körüli utassal számolnak csökkenő nyereség mellett. A világgazdaság növekedése jobb lehet a vártnál, azonban a dráguló — várhatóan 55 dolláros hordónkénti — olajár miatt 29,8 milliárd dolláros eredményt, de befektetett dolláronként 7,9%-os megtérülést hozhat az ágazat. Az egyes régiók jelentős eltérést mutatnak majd. Észak-Amerikában az egy utasra jutó átlagos profit 19,58 dollár lehet 2017-ben, míg Afrikában utasonként közel 10 dolláros veszteséget várnak. Európa az utasonkénti 5,65 dolláros nyereségével második helyen végez. A kapacitások a keresletet bőven meghaladóan nőnek, folytatódik az ádáz piaci verseny. A tavalyi 1008-cal szemben 2017-ben világszerte mintegy 1700 új gép áll forgalomba ezzel 28 718-ra nő az üzemben lévő repülők száma valamelyest — 79,8%-ra — csökkentve az átlagos idei, 80,2%-os kihasználtságot. Nem tudni, hogy a 2016-ban nyitott 18 429 új járatpárra hány százalékkal ver rá 2017, de előzetes számítások szerint az idei 36,6 millió járat száma 38,4 millióra kúszik. Szintén rejtély még, hogy a 2035-re előre jelzett 7,2, vagy 5,8 milliárd utast hány járatra fér fel, de a világnak fel kell erre készülnie.

„A kormányoknak illene kissé leporolni a légi közlekedéshez való hozzáállásukat” — üzente nyitóbeszédében az Air France elnök-vezérigazgatói székéből a IATA élére igazolt Alexandre de Juniac, aki korábban Nicolas Sarközy tanácsadójaként betekintést nyerhetett a „másik” oldal működésébe. Kiszólásában de Juniac elsősorban az ágazatra kivetett különadók megszüntetésére, mértékük csökkentésére hívta fel a figyelmet. Világszerte 234 különadó sújtja a légi közlekedést. „Mintha a politika nem fogná fel az iparág jelentőségét” — dohogott Juniac. A repülésnek köszönhető turizmus idei költése 648 milliárd dollárt tett ki. Ehhez képest érdekes, hogy a szinte teljes mértékben a turizmusnak — és a klímaváltozásnak — kitett Maldív-szigetek 25 dollárral fejelné meg az ún. repülőtérfejlesztési díját, aminek valós felhasználásáról Juniac-nak kétségei vannak. Számos különadót vezetnek be környezetvédelemre hivatkozva. Ennek az ágazat saját maga számára kidolgozott károsanyag kibocsátási rendszerrel kívánja elejét venni. Az ICAO 39. gyűlésén elfogadott egyezmény keretében 2050-re az ágazat vállalja, hogy 2005-ös érték felére csökkenti éves széndioxid kibocsátását, illetve minden kibocsátott tonna CO2-t a fejlődő országok energiaiparának zöldítésében ellentételezne. Az ágazat kezdeményezéséhez 60 ország, köztük Magyarország is támogatólag csatlakozott — újságolta a téma felelőse, Paul Steele.

A repülés biztonságos” — jelentette ki Juniac. Azonban a mind több járat növekvő biztonsági kihívást jelent. „Naponta 8 millió dolgozó gondoskodik 100 ezer járat több, mint 10 millió utasáról és 20 millió átvilágított csomagról. Mindeközben igyekszünk egy lépéssel a gonosztevők előtt maradni” — mondta Nick Careen, a IATA biztonságért felelős alelnöke. Az ICAO dolgozik az egységes, 2017-ben hatályba lépő az utasok kényelmét is szem előtt tartó repülésbiztonsági eljáráson. Néhány, már működő fejlesztés enyhíti a biztonsági ellenőrzés miatti gyakori utaspanaszokat: a csomagok CT-vel történő átvizsgálása során nem kell kivenni a laptopot, folyadékot és automatizált határátlépés is létezik már több repülőtéren. A jövő nagy kihívást a belső fenyegetés és a kibertámadások elhárítása jelentik. A biztonság fenntartása az utastérben is próbára teszi a személyzetet. Rendre előkerülnek olyan — akár kifejezetten repülőgépre szánt — holmik, melyekről a gyártó csupán a légitársaságokkal felejt el egyeztetni — panaszolta Jonathan Jasper, a téma szakértője. A két ülés közé illeszthető, felfújható gyerekágy felvet kabinbiztonsági kérdéseket, de a motoros kézipoggyász láttán tátva marad a száj. A készülékre ráülve a rest utas átsuhan a terminálon. A baj az, hogy az üres tömege 12 kiló, a hajtásról pedig lithium-ion akku gondoskodik, mellyel az utóbbi időkben bőven meggyűlik a légitársaságok baja. Régi-új kihívás a rendbontó utasok kezelése. 2015-ben 1205 járatra jutott egy ilyen utas. Nem tűnik soknak, de a számuk nő. Bár jellemzően verbális agresszióról van szó, az esetek 11%-a tettlegességig fajul, ami az út megszakításával, így tetemes költségekkel vagy akár súlyos jogi következményekkel járhat. Az esetek 23%-ban játszik szerepet ital- vagy drogfogyasztás. Rendszabályozásukat a hat ország által már jóváhagyott Montreal Protokoll biztosíthatja. Az utasoknak jogai is vannak, amiről ügyvédi irodák és erre szakosodott vállalkozások sokasága gondoskodik világszerte. A IATA-nál azonban túlzónak tartják ezeket a jogokat, a kártérítések mértékét. Európában 250-600 euró illeti az utast út és késés hosszától függően. „Mintha a jogalkotók szándékos késni akarást feltételeznének a légitársaságokról” — mondja Chaitan Jain, külső kapcsolatok igazgatója. Szerinte a kormányokkal közösen kellene a jövőre vonatkozóan átgondolni a fogyasztót védő szabályozást, hogy elejét vegyék az olyan eseteknek, amikor egy 10 eurós jegyre 600 euró kártérítés jár.

37 ezerszer lehetne megnézni az eredeti Star Wars trilógia epizódjait abból a 14 millió percnyi késésből, amit 2015-ben hoztak össze a légitársaságok. A sztrájkok és műszaki hibák mellett a késések egyik oka, hogy a bővülő üléskapacitásokat nem követi megfelelő gyorsaságú infrastruktúra fejlesztés, különösen Európában nem. A világ 177 résidő-koordinált repülőterének 60%-a található a kontinensen. Ezek azok a repterek, ahova némi túlzással kihalásos alapon lehet bejutni, de akkor is csak nagyon sok pénzért váltható meg a fel- és leszállás ideje. Van, ahol árverésen cserélnek gazdát a slotok esélyt sem biztosítva a kevésbé tőkeerős cégeknek. Ennek egyebek mellett a futópálya fejlesztésekkel lehetne elejét venni, de nem annyi pénzért, mint Heathrow tervezett 3. pályájának esetébe. „Felháborító. A 17 milliárd fontból a britek kétszer is megrendezhetnék a 2012-es olimpiát!” — fakadt ki Alexandre de Juniac. Egy másik ok a főleg az európai légtér szabdaltsága. A légi útvonalak rövidülése, a légterek nagyobb áteresztőképessége százmilliárdos GDP-növekedést és milliónyi új munkahelyet jelentene. Előrelépés az ügyben még nem történt.