Minden metró őse

A londoniak nagy lelkesedéssel vették birtokba 1863. január 10-én a világ első földalatti vasútját, amely néhány hónap leforgása alatt naponta 26 ezer főt szállított.

A XIX. század elejére London lakossága és a város kiterjedése jelentősen megnövekedett. A külvárosokból naponta munkahelyükre utazó ingázók nagy része a vasútvonalakat használta. A kialakuló forgalmi dugók már-már elviselhetetlenné tették az életet a fővárosban, ugyanis a városba érkező és közlekedő 200 ezer dolgozó omnibuszokra, lovas kocsikba, taxikba szállt, hogy időben érkezzen munkahelyére, az ország kereskedelmi központjába, a City of Londonba.

London 1850-re már hét vasútvonal-végállomással büszkélkedhetett: délen a London Bridge és a Waterloo, keleten a Shoreditch és a Fenchurch Street, északon az Euston és a King's Cross, nyugaton pedig a Paddington végállomással. A City of Londonban azonban csak egyetlen állomás volt a Fenchurch Streeten. Először újabb vasútvonalak építésével akarták megoldani a tarthatatlan helyzetet, amit újra és újra a parlament elé tártak, de mindhiába. A City of London és a végállomások földalattival való összekötésének gondolata 1830-ban született meg.

Charles Pearson ügyvéd, parlamenti képviselő először arra gondolt, hogy létesítsenek egy központi pályaudvart, amelyet a különböző vasúttársaságok közösen üzemeltethetnének, és amelyet egy alagúton keresztül lehetne megközelíteni. Pearson egyben a Cityben dolgozó munkások szociális körülményeit is javítani akarta azzal, hogy olcsó utazást biztosít számukra az otthonuktól a munkahelyükig. Sőt, azt remélte, hogy így a várost övező nyomornegyedek is felszámolhatók. Beterjesztését a parlament 1846-ban újra elutasította, de Pearson nem adta fel, lankadatlanul kilincselt ötletével. Közreműködött a City Terminus Company létrehozásában, melynek célja az volt, hogy a Farringdon Street és a King's Cross között kapcsolatot létesítsen.

Bár a City of London teljes erőbedobással támogatta, a vasúttársaságok nem mutattak érdeklődést. Nagyobb sikerrel járt egy másik cég a Bayswater, Paddington and Holborn Bridge Railway Company, amely az egyik legnagyobb vasúttársasággal, a Great Western Railway-jel (GWR) szövetkezett, és felvásárolta a City Terminus Companyt is. Az anyagi forrást a GWR biztosította, így az általuk épített Paddington pályaudvar is része lett a tervnek. 1854-ben a parlament végül elfogadta azt a törvényt, amely egy földalatti vasútvonal építését kezdeményezte a Paddington pályaudvar és a Farringdon Street között a King's Cross pályaudvar érintésével.

A tervezett földalatti vasút a Metropolitan Railway nevet kapta. Innen származik a ma használt "metro" elnevezés is. Ezután azonban még évekig tartó huzavona és pénztelenség következett, míg végül Pearson lobbi tevékenységének köszönhetően 1860 májusában John Fowler főmérnök vezetésével megindulhatott az építkezés. A félbevágott ellipszis alakú, lapos keresztmetszetű alagutakat szélesre tervezték, és az úgynevezett „cut-and-cover" módszerrel építették (a felszíni talaj kiásását követően a keletkezett vájatot befedték, mint a budapesti Millenniumi Földalatti esetén is).

Ez a módszer azonban nagy felfordulást okozott, hiszen a vonal mentén álló felszíni épületeket le kellett bontani. Három vágány futott az alagutakban párhuzamosan, úgyhogy rajtuk mindkét irányban normál és széles nyomtávú vonatok is közlekedhettek. A sínpálya felépítménye falazott alapon feküdt, amelybe beágyazták a síneket. Az alagutakat szellőzőkéményekkel látták el, mert 1890-ig kizárólag gőzmozdonyok bonyolították le a Metropolitan forgalmát.

A kialakított szellőzőnyílások lehetővé tették, hogy a nagy teljesítményű ventilátorok az alagútból a felszínre juttassák a füstöt, helyére pedig friss levegőt pumpáljanak. Egy ilyen szellőzőnyílás még ma is áll a Leinster Gardens 22-ben. Az alagút falait téglával bélelték ki, az alapot homorú falazattal erősítették meg. A londoniak nagy lelkesedéssel vették birtokba 1863. január 10-én a világ első földalatti vasútját, amely néhány hónap leforgása alatt naponta 26 ezer főt szállított. Az állomásokat igényesen alakították ki, bár a kocsikon nem voltak ablakok, mert a tervezők meg akarták óvni az utasokat az alagút kopár falának látványától.

Attól is féltek, hogy az utazók pánikba esnek, ha tudatára ébrednek, mekkora sebességgel közlekednek a szerelvények. A londoni után, másodikként, de az öreg kontinensen először Budapesten indult el a földalatti vasút 1896. május 2-án. Az angolok által Tube-nak, vagyis "csőnek" becézett londoni metróhálózat 11 vonalával, 207 megállójával és 402 kilométeres pályahosszával mára London egyik legismertebb jelképévé vált. A szigetország bűszkeségét tavaly 1,2 milliárd utas vette igénybe.

Forrás: MTVA Archívum/GyártásTrend


Új útvonalon tér vissza az Espresso Riviera

Új útvonalon tér vissza az Espresso Riviera 

2024 után júniustól ezúttal Róma és Marseille között közlekedik majd.
Az Airbus legújabb típusa a Wizz flottájában

Az Airbus legújabb típusa a Wizz flottájában 

A Wizz Air a világon az első diszkont légitársaság, amely forgalomba állítja az Airbus legújabb típusát.
Változások a Budapest Airport 2. Terminál parkolójánál

Változások a Budapest Airport 2. Terminál parkolójánál 

Terminál Parkolóban, a terminálhoz legközelebbi 30 kijelölt parkolóhelyen új utasfelvételi- és kiszállítási zóna került kialakításra.
MUISZ: az ECTAA határozottan fellép az utaztatók védelmében

MUISZ: az ECTAA határozottan fellép az utaztatók védelmében  

Az Air Belgium csődje ismét rávilágított az utazási irodák, utazásszervezők és utasok kitettségére.
airBaltic: jelentés az idei első negyedévről

airBaltic: jelentés az idei első negyedévről 

Stabil bevétel, csökkenő veszteség, 1,3 millió utas.
SIA Csoport: éves összegzés a 2024. évi teljesítményről

SIA Csoport: éves összegzés a 2024. évi teljesítményről 

A Csoport bevétele 527 millió dollárral (+2,8%) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és így 19 540 millió dolláros rekordot ért el.
Új kompjárat Málta és Szicília között

Új kompjárat Málta és Szicília között  

Az út körülbelül két órát vesz igénybe.
Erősen indult a balatoni hajóforgalom a szezonnyitó óta

Erősen indult a balatoni hajóforgalom a szezonnyitó óta 

A tavaszi szünet sikerét követően a májusi hosszú hétvége is minden várakozást felülmúlt a balatoni hajózásban.
Már készül a balatoni főszezonra a MÁV

Már készül a balatoni főszezonra a MÁV 

Pályafelújításokkal készül a balatoni főszezonra a MÁV, ezért erre a hétre időzítették a vágányzárat Székesfehérvár és Lepsény között.
Belépési korlátozások a madridi repülőtéren

Belépési korlátozások a madridi repülőtéren 

A közleményben nem tértek ki arra, hogy a korlátozást pontosan mikortól vezetik be.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.