Az út a cél? A válasz egyértelműen nem. Aszfalt nem kell mindenáron, annál fontosabb a szolgáltatások összehangolása – értettek egyet a csütörtöki kerékpáros konferencia résztvevői. A megfelelő infrastruktúra fontos alap, ám nincs szükség mindenhol szilárd burkolatra, vélte Dalos Péter, a COWI konzultációs cég munkatársa. Szükséges, hogy az utakat folyamatosan használhassák a kerékpárosok, és hogy megfelelő kommunikációval tájékoztassunk a lehetőségekről, hangsúlyozta a stratégiaalkotó szakember.

Ötvenes kerülő

Az informálás fontosságát kiemelte Munkácsy András is, aki a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) képviseletében a vízi átkelés jelentőségéről beszélt. Hiába a komp, ha az odaérkező turistát nem tájékoztatja tábla az aktuális menetrendről. Egyes szakaszokon azonban semmilyen átkelési lehetőség nincsen, hívta fel a figyelmet a közgazdász. Példaként a magyar-szlovák határt említette, ahol helyenként 50 km-t is kerülnie kell a kerékpárosnak, ha át akar jutni a túloldalra. Optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy vannak olyan hídjaink, mint a Megyeri vagy a Pentele híd, tette hozzá. Üdvös volna a különböző közlekedési ágak összekapcsolása, egységes kedvezményrendszerbe foglalása is, mondta Munkácsy.

Vasút, tábla, logika

Otto Schwetz, a PIANC Austria elnöke az Egyesült Államok példáját említette, itt sikerrel működik az úgynevezett rails-to-trails rendszer, vagyis a kerékpárutak és a vasút kombinációja. Az amerikaiak nagy gondot fordítanak a táblák egységes megjelenésére is, ezzel könnyítve a kerékpárosok tájékozódását. Európában is fontos ez, példa erre az EuroVelo 12 útvonala, amelyekről a konferencián Bodor Ádám, az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) elnökhelyettese szólt bővebben. Claudia Tscherne turisztikai tanácsadó ugyanakkor nem lát gondot abban sem, ha egyes európai kerékpárutakat egyedi módon jelölnek, mindaddig, amíg az logikus és egyértelmű.

Jó példák, nem csupán a szomszédban

Példaértékű, sikeres projektről számolt be a konferencián Petra Riffert. Az osztrák Dunakanyart behálózó gyalogos és kerékpárutakat az elmúlt négy évben egységes rendszerben fogták össze (Donausteig). Az érintett területek turisztikai szolgáltatóinak a promócióért cserébe tréningen kellett részt venniük, hogy kellően nyitottá váljanak a gyalogos és a biciklivel érkező vendégek igényeire. Már az első szezonban elnyerték jutalmukat: a július elején megnyitott úthálózat idén nyolcezerrel több vendégéjszakát hozott nekik. Jó példákért szerencsére nem kell mindig a szomszédba mennünk: Horváth Endre helyettes államtitkár kiemelte a Tisza-tavat, amely nem véletlenül lett idén EDEN-díjas desztináció.

Nem Olcsó Jánosok

Sokak számára meglepő lehet: a kerékpáros turista jól költ. Egy friss európai felmérés szerint átlagosan naponta 53 eurót, míg utazásonként 353 eurót ad ki. Ezt az állítást erősítette a Budapesten kerékpáros túrákat szervező Christian Brandmayr beszámolója is. Elmondta: vendégeinek zöme 4-5 csillagos szállodában száll meg.

Duna sztráda

Míg ő a magyar fővárosban rejlő kerékpáros potenciálról beszélt, Domanovszky Henrik közlekedésmérnök arra bíztatta hallgatóságát, hogy a Dunát tekintse egy széles autópályának – amelyen elképzelése szerint néhány éven belül modern katamaránok szállítják az utasokat. A megoldás tehermentesítené a közúti közlekedést, és élhetőbbé varázsolná Budapestet, hangsúlyozta a Duna-Express Konzorcium műszaki igazgatója.

Együttműködve

A környezetkímélő – és figyelemre méltó bevételeket generáló – kerékpáros turizmus tehát Európa-szerte erősödik. Egyre szélesebb körű támogatottsága a felmérések szerint egészségmegőrző szerepén túl azon is múlik, hogy társas szórakozást kínál. A növekvő igényre válaszul sorra születnek a megoldási javaslatok, fejlesztési tervek. Külföldi jó példáknak és hazai innovatív ötleteknek nem vagyunk híján, a szakemberek beszámolóiból ugyanakkor az is kiderül: megfelelő együttműködéssel tudnak, tudnának a vonzó elképzelések megvalósulni.