A 2002 óta megrendezésre kerülő ETF-nek 2010-ben másodjára ad helyt Málta, legutóbb az ország 2005-ös uniós elnöksége idején tanácskoztak itt Európa turizmusának vezető szaktekintélyei. A tavalyi, a válságot követő cselekvési tervet megvitató konferencia után idén Európa világturizmusban betöltött elsőségét megerősítő lépések kerültek terítékre a máltai EDEN település Mellieha-ban a máltai kormány és a belga uniós elnökség valamint az Európai Bizottság turizmussal foglalkozó részlege által közösen szervezett fórumon. Hazánk turisztikai vezetését Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium ágazatot is felügyelő, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára képviseli.
Egyelőre még bírjuk
Mint Somogyi Zoltán, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNTWO) főtitkár-helyettese előadása során elhangzott, Európa egyelőre tartja piaci elsőségét a világturizmusban, de részesedése egyre csökken. A számok önmagukért bezélnek: míg Európa a válságból kilábalva, 2010-ben 2%-os növekedésre számíthat, addig a szomszédos Közel-Keleten 20%-kal nő az érkezések száma, ugyanakkor Afrika a válság ellenére is bővülésről számolhatott be. Világszinten a növekedés 6,9%-os jócskán lehagyva az Európában várható eredményt. Cselekvésre van tehát szükség - hívta fel a figyelmet több előadó is - mielőtt a 2020-ra előrejelzettek valósággá válnak. 2020-ra a UNTWO számításai szerint Európa jelenlegi 52%-os részesedése 46%-ra esik. Talán vigasztaló, hogy az amerikai kontinensen is csökkenés várható, mindeközben a Ázsia, Ausztrália-Óceánia és Afrika növekszik.
BRIC vagy BIC?
Ugyanakkor egyes régiók gazdasági fejlődéséből Európa is profitálhat, így az un. BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) jelentős küldő piacokká válhatnak. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség ügyvezető testületi tagja hozzászólásában azonban óvott attól, hogy túlzásba vigye Európa az ezekre az országokra fordított energiáit. A 70%-ot kitevő belső turizmus szintén rendkívül fontos, melyet minde szinte ösztönözni kell. Szintén a BRIC-országokkal kapcsolatban hívta fel a figyelmet az egyik résztvevő arra, hogy talán BIC-nek kellene hívni és Oroszországot kivenni a körből, mivel az nem távoli küldő piac.
Az Unió zászlaján
A turizmus európai összehangolását az Európai Unió is zászlajára tűzte, 2010 június 30-án az Európai Bizottság közleményben tett hitet a turizmus integrált szemléletű koordinálása mellett. A cselekvési terv politikai és jogi keretét maga a Lisszaboni Szerződés adja, mely felruházza az uniót a idegenforgalom szempontjait más uniós szakpolitikák által figyelembe vevő szemléletmód kifejlesztésével.
Az európai cselekvési terv négy célkitűzésre épül, melyek magukban foglalják az ágazat versenyképességének ösztönzését, fenntartható, minőségi idegenforgalom kialakításának elősegítését, ilyen minőségben arculatának ápolását és ismertségének növelését illetve minden lehetséges pénzügyi támogatás megadását az ágazat fejlesztésére.
Kevesebb adót, könnyebb határátlépést!
Ugyanakkor - vélték egybehangzóan a fórum előadói és hozzászólói - a pozíció megóvását több tényező veszélyezteti: több ország rótt ki extra adókat, többletterheket rakva az utazási vállalkozások vállára. Nincs így mit csodálkozni azon - mondta Tom Jenkins, az Európai Utazászervezők Szövetségének (ETOA) elnöke -, ha a vállakozások átteszik székhelyüket adózás szempontjából optimálisabb helyszínekre. Hasonló módon vitatott a több országban a légi közlekedésre kivetett vagy kivetni tervezett ökoadó. De számos turistát veszít Európa a schengeni vízum megszerzésének nehézségei miatt; Tom Jenkins elmondása szerint emiatt mintegy 500 ezer utazót veszített Európa idén. Szintén elavult a húsz évvel ezelőtt hatályba lépett, a szervezett utazásokat szabályozó 90/314-es direktíva.
Ezeken mind változtatni kell hívta a figyelmet a fórum csütrötöki napját záró Lars Thykier, a Dán Utazási Irodák Szövetségének elnöke hozzátéve, hogy az alapszintű szakirányú oktatás fejlesztése is kiemelt feladatként kell, hogy szerepeljen. Az idegenforgalmi termékek minőségének átláthatóságát és a fenntarthatóságot pedig a közös, uniós minőségi rendszerek biztosíthatnák.
Szintén lényeges az Európa márka meghatározás, ennek céljait el kell dönteni, jóllehet a márka grafikailag létezik, de számos vitát és félreértést vált ki a szakmából megjelenésében és tartalmában egyaránt. A közös európai márka körüli vitákról a későbbiekben szintén beszámol olvasóinknak a Turizmus Online helyszínen tartózkodó munkatársa.