A meglévő zajvédelmi szabályozás újragondolására szeretnék felhívni a figyelmet, mert a repülőterek ügye nem hasonlít a többi zajszennyezési ügyhöz, amelyek többsége csak néhányszáz környékbeli lakost érint. Itt gyakran többszázezer érintettről kell együttesen gondolkodni. Másfelől azért, mert a repülők hangja ugyan kimagaslóan magas és erős, de jellemzően csak rövid idejű, impulzus-szerű:

a régi, elavult módszer szerint pedig a zajhatást 8 vagy 24 órára kell átlagolni, ami így valóban értelmezhetetlenül kicsi zajszennyezést mutat. 

A jelenlegi szabályozás szerint este 10 és hajnali 6 óra között 50 műveletet enged, bár éjfél és hajnali 5 óra között elvben csak 6 művelet lehetséges. Egyfelől ez utóbbi alól rendszeres a hatósági felmentés, másfelől ez így 56 legális „ágyúdörrenés” éjszakánként. 

Mint a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében is írják, a budapesti repülőtéren ez év első hónapjában több mint 10 millió 920 ezer utas fordult meg, ami az előző évhez képest 13,32 százalékos növekedés. A teherforgalom növekedése még gyorsabb: az év első hónapjában 235 743 tonna árut kezeltek, ami 48,3 százalékkal több az előző év azonos időszakát. Este 10 és reggel 6 között 2024 legforgalmasabb 6 hónapjában 9687 éjszakai művelet zajlott – átlagosan 53 minden éjjel.

2025-ben ez a szám még nagyobb lesz. 

A repülés zajszennyezése messze túlmegy a repülőterek határain: 80 dB-es zajkontúrok a repülőtér leszállópályájától akár 10 (!) kilométerre is megjelenhetnek. Még súlyosabb a helyzet, ha a repülő nagyobb, régebbi, vagy nincsen megfelelően karbantartva. Ez a budapesti repülőtér esetében körülbelül egymillió embert közvetlenül érint. 

A zaj megbetegít 

Ahogy a közleményben is felhívják a figyelmet, azt hihetnénk, a zajszennyezés legveszélyesebb következménye a halláskárosodás, ám ez korántsem így van: bár hallórendszeri romboló hatás „csak” a 87 decibel feletti hanghatásoknál jelentkezik, a szervezetre már a 25 decibel feletti, tartós vagy gyakran jelentkező zaj is káros. A legkritikusabb egészségügyi károsodások a szív és érrendszeri betegségek (pl. iszkémiás szívbetegség), a kognitív károsodás (különösen a gyermekeknél – náluk a tanulási képességeket is negatívan érinti), a mentális egészségügyi problémák (mint a depresszió), az alvászavarok és kapcsolódó egészségügyi hatások, a cukorbetegség és a stresszhez kapcsolódó betegségek, például a magas vérnyomás, és végül, de nem utolsó sorban a halláskárosodás vagy akár hallásvesztés. Minderről bővebben A repülés egészségügyi probléma című kiadványban olvashat. 

Egészséges környezet: alkotmányos alapjog 

A növekvő légiforgalom hízelgőnek tűnhetnek a gazdaságra nézve, de ne feledjük, hogy a gazdaság hatékonyságát elsősorban az abban dolgozók képessége határozza meg. Alapvető fontosságú, hogy a magyar társadalom egészséges legyen – olyannyira, hogy ezt az Alaptörvény is hangsúlyozza: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Magyarország Alaptörvénye, XXI. cikk 1. bekezdés). Hosszú távon az egyének egészségkárosodása összeadódik, és a társadalom egészét betegíti! 

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület akciójukkal azt szerették volna, hogy tartsák be a meglévő szabályokat, éjfél és hajnal öt között valóban ne legyen repülés, és alkossák újra a zajszennyezés szabályozását.