A 2011-es hurghadai buszbaleset során 11 utas vesztette életét, további 21 személy pedig sérüléseket szenvedett. A mostani tárgyaláson született jogerős közbenső ítéletben a bíróság kimondta, hogy az utazást szervező – az esetet követően nem sokkal csődvédelmet kért, azóta gazdasági tevékenységet végző társaságként működő – Best Reisen Utazási Irodának teljes körű kártérítési kötelezettsége van – mondta a busztragédia károsultjainak jogi képviselője, Ikanov Gábor a TV2 Mokka című műsorában.

A műsorban Ikanov Gábor elmondta: Magyarországon az utazási irodákat eddig semmi nem kötelezte arra, hogy ha a szervezett utaknál baleset éri az ügyfeleiket, akkor kártérítést fizessenek, éppen ezért az ügy precedensértékű lehet, hiszen ilyenfajta ítélet Magyarországon még nem született. „Ez egy rendkívül komplex tényállás, nem csak a hazai, hanem adott esetben az EU-s irányelvek vonatkozó szabályai sem teljes körűen szabályozzák azt, hogy mi az, amiért kell helyt állnia az utazási irodának egy ilyen esetben. A most megszületett ítélet kimondja: amennyiben az utazási szerződés teljesítése során az utasok személyi sérülést szenvednek, azért az utazási irodának kártérítési felelőssége van, vagyis azt teljes egészében meg kell térítenie, tekintet nélkül arra, hogy az utasnak van-e balesetbiztosítása vagy nincs” – tette hozzá Ikanov Gábor. A jogi képviselő azt is elmondta, hogy ez mind a sérültekre, mind az áldozatok hozzátartozóira vonatkozik. Jelen esetben kilenc károsult járadékjellegű igényéről van szó, melynek mértéke havonta több millió forint, melyet a sérültekkel és a hozzátartozókkal közösen egyeztetve határoztak meg. Ikanov Gábor megerősítette: elképzelhető, hogy ha a közeljövőben hasonló baleset történne, akkor jogilag lehetne hivatkozni erre az ítéletre. Hozzátette, hogy a magyar utazásszervezői piacnak érdemes lenne olyan módon kezelnie ezt a kérdéskört, hogy akár elkülönített vagyoni alapokat hoznak létre, akár adott esetben biztosítást kötnek.

A Tények című hírműsorban Ikanov Gábor elmondta: bár a Törvényszék egy érdemben előremutató döntést hozott, ez az ítélet még csak arra szorítkozik, hogy megállapítja azt, hogy az utazási irodának teljes kártérítési felelőssége van. Az, hogy ez pontosan mennyi, azt nyilvánvalóan egy külön eljárásban kell majd tisztázni.

Idén februárban már született egy nem jogerős közbenső ítélet, amellyel a jelenlegi, jogerős ítélet összhangban van: ahogy arról feburárban beszámoltunk, akkor a bíróság indoklásában a Polgári Törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozott, mint az utazásszerződésről szóló 281/2008-as kormányrendeletet felülíró jogszabályra. Utóbbi szerint az iroda a részvételi díj kétszereséig tartozik kártérítési felelősséggel az utazási szerződés nem-, vagy hibás teljesítése esetén. A Ptk. testi épséget és egészséget védő szakaszai, valamint a szerződési láncolatban szereplő közreműködőkért, alvállalkozókért viselt felelősség azonban magasabb rendűnek bizonyultak. Az Egyiptomban lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a balesetért az éles kanyart mintegy 90 kilométeres tempóban bevenni kívánó buszsofőr volt a hibás. Ugyanakkor a bíróság februári ítélete kihirdetésekor is elismerte jogszabályokra is hivatkozva, hogy a Best Reisen a legnagyobb elvárható gondossággal járt el azzal, hogy 50 éves, megbízható múlttal rendelkező partnert választott az Eastmar buszait is bérlő Masters Travel Service (MTS) személyében. Továbbá, hogy a károsultak mentése és hazaszállítása érdekében szintén mindent megtett.

Bár nem minden utas rendelkezett utazási biztosítással, a károsultak idén februárig 200 millió forintnyi kártérítést kaptak egyiptomi biztosítóktól, illetve az eset után indított segélyvonal segítségével összegyűlt összegből. A felperes szerint közvetlenül az irodától nem érkezett kártérítés. Az alperes ezzel szemben arról számolt be, hogy több, biztosítással nem rendelkező sérült kórházi ellátását, illetve hazajutását ő fizette, valamint a károsultak ügyvédjeinek utaztatását, egyiptomi ellátását az alatt a két év alatt, amíg sikerült megállapodni a kinti biztosítóval, és megkapták a 200 milliós kártérítést. Hozzátették: „A fentieken túl minden jogi segítséget megadtunk számukra és mindenben együttműködtünk velük.”

Érdemes-e Magyarországon utazásszervezőként működni?

A bírósági eljárást nagy figyelem kísérte a szakmában. Volt, aki egy közösségi oldalon értetlenségének adott hangot: „A tisztelt bíróság megállapította, hogy a Best Reisen kellő elővigyázatossággal járt el, megfelelő partnert választott, az rendelkezett felelősségbiztosítással, minden tőle telhetőt elkövetett a baleset után, ennek ellenére fizetnie kell. Ezek után meg kell gondolni, hogy érdemes-e Magyarországon utazásszervezőként működni.” A több évtizede a szakmában dolgozó kolléga azt is szóvá tette, hogy „pár éve kártérítést ítéltek meg egy utasnak, aki 800 kilométerre tőlünk egy apartmant bérelt, és ott belegyalogolt a külső üvegajtóba. A szerencsétlen magyar utazási irodának kellett végül kártérítést fizetnie, mert a vendége nem vette észre az üvegajtót.”

A februári közbenső ítéletet követően az egyik utazási irodás kolléga a következő véleményt fogalmazta meg, amely a mostani esetnél is megállja a helyét: "Nem kevés probléma van ezzel az ítélettel. Először is, korlátlan felelősséget ró az utazási irodára. Ezzel egyszerűen képtelenség. Nem csak az uniós joggal ellentétes, de a gyakorlatban sem kivitelezhető. Hiába a megfelelően gondos eljárás, hiába a segítségnyújtás. Mindenben úgy járt el az iroda. ahogyan az elvárható, így mondják a jogászok. Mégis, indokolatlanul rónak rá korlátlan helytállást. Hiába létezik az uniós követelményeknek megfelelő felelősségi korlátozás, egyszerűen félresöpörték. Ebben az a rettenetesen veszélyes, hogy az ítélet precedensértékű lehet, ha jogerőre emelkedik, minden utazási irodára hatalmas kártérítési perek várnak. Utazási irodát működtetni Magyarországon a világ legkockázatosabb befektetése lesz. Ez kvázi gyilkossági kísérlet az utazásszervezők ellen. Bajom van azért is, mert nem mondja meg a bíróság, mégis mit tehetett volna a Best Reisen. Mi az, amiben hibázott? Miben nem volt elég körültekintő? Hol sértett jogszabályt vagy előírást? Még arról is megbizonyosodott, hogy a helyi szolgáltató rendelkezik felelősségbiztosítással. Mégis neki kell mindenért felelni, mert másként az állam felelőssége merülne fel. Ugye mindannyian hallottunk az 5Kontinens károsult utasairól, akiknél az európai bíróság a magyar állam felelősségét állapította meg. Utólag, évekig tartó pereskedés után. Végigmentek minden hazai bírói fórumon, mindenhol komolytalanul kezelték a keresetet, mart magyar bíróság nem állapíthatja (!) meg a magyar állam felelősségét."