Az urbanizáció, a városi lakosság folyamatos növekedése és a közlekedéssel kapcsolatos kihívások ebből fakadó erősödése miatt folyamatosan növekednek a mobilitási koncepciókkal szembeni elvárások. Nem csupán a német, hanem nemzetközi viszonylatban is különös figyelmet kapnak a „sharing economy”, azaz megosztáson alapuló megoldások. A mobilitással kapcsolatos szükségletek vátozása és a közlekedési struktúra, illetve az erre vonatkozó szabályozások átalakulása fontos szerepet játszik a megosztott autózás elterjedésében.

Status quo a sharing trend jegyében

2016 elején több mint 1 millió, egész pontosan 1 260 000 ügyfél regisztrált be különféle németországi carsharing-szolgáltatóknál, 16,1 ezer jármű megosztott használata mellett. Statisztikai megközelítésben ezek szerint minden 78. jogosítvánnyal rendelkező személy vesz részt a közösségi autózásban, melynek népszerűsége folyamatosan növekedett az elmúlt évek során.

A legjelentősebb carsharing-szolgáltató, a Car2Go 525 ezer, a Drive Now 500 ezer, a Flinkster 300 ezer és a Cambio 54 ezer ügyféllel rendelkezik. A szolgáltatásaikkal kapcsolatos díjakat, illetve elterjedtségüket, azaz a rendszerben levő járművek és a kiszolgált városok számát az alábbi táblázat foglalja össze röviden.

A carsharing alapvető üzleti modelljei

„Az egyéni közlekedést tömegessé tenni – a tömegközlekedést pedig egyénibbé” mottó alatt 1948-ban Svájcban indult be az első „közösségi autó”-program. Míg akkor a megosztás még kisebb, zárt csoportokon belül történt, addig a ma ismert koncepciók az 1970-es évek során alakultak ki és váltak honossá Európa számos országában, mint pl. Svédországban, Franciaországban vagy Hollandiában.

Általában véve a carsharing egyértelműen megkülönböztetendő a megosztott járműhasználat egyéb formáitól:

– a közös tulajdonban levő autóval ellentétben a birtokviszony nem megosztott;

– a bér- és lízingautókkal ellentétben a bérlés ideje rövid;

– a „carpooling”-gal, azaz az utasként való, taxi jellegű közlekedéssel ellentétben az autó a bérlő egyedi használatában van, s azt maga vezeti.

A napjainkban működő carsharing-rendszerek esetében operatív szempontok alapján három üzleti modellt különböztethetünk meg:

A „fix floating”-rendszer annyit jelent, hogy a használónak a járművet a felvétel helyére kell visszavinnie, és előre meg kell adni a foglalás időtartamát. Az autókat előre foglalni lehet, és azok a kért időpontban elérhetőek a felvételi pontokon.

A „free floating”-rendszerek esetében a szolgáltató által definiált, többnyire az adott város határait nem átlépő területen belül bármely ponton – általában közterületi parkolóhelyen – otthagyható, illetve leadható az autó. Az éppen rendelkezésre álló járművek rugalmasan, előzetes foglalás nélkül bármely időtartamra igénybe vehetők kilométer- vagy percalapú elszámolással.

A fent nevezett két klasszikus rendszer mellett a harmadik forma, az úgynevezett „peer-to-peer” carsharing pedig nem egy megadott szolgáltató járműveit adja bérbe, hanem online plattformokon keresztül privát tulajdonban levő személyautókat kínál „megosztásra”. A járművet a bérlőnek a használat után általában a felvétel helyére kell visszavinnie.

Klasszikus, állomáshelyhez kötött „fix floating”-rendszerben levő járművet Németországban az elmúlt évben 430 ezer ügyfél vett igénybe. Az adott kategóriában legjelentősebbként számon tartott Flinkster (a Deutsche Bahn német vasúttársaság leányvállalata) ezen szolgáltatásával 3600 járművel, 200 német városban, 1000 állomáshellyel van jelen.

A legnagyobb népszerűségnek a rugalmas, „free floating”-rendszer örvend, melyet Németországban 2015-ben 830 ezer ügyfél vett igénybe. A legjelentősebb szolgáltatók ezen kategóriában:  DriveNow (BMW & Sixt leányvállalat) és Car2Go (Daimler leányvállalat).

A legismertebb peer-to-peer szolgáltató Németországban pillanatnyilag a Drivy. E kategóriában ugyanakkor mindenképpen említésre méltó a magyar alapítású és a közeljövőben a német piacon is megjelenő startup: a BeeRides (https://beerides.com/hu). A cég üzleti koncepciójának alapja a reptéri peer-to-peer carsharing: a BeeRides egyrészt ingyenes parkolást és autómosást garantál azoknak, akik külföldi útjuk idejére hajlandók bérbe adni autójukat. A bérlő számára attraktív a kedvező bérleti díj, a tulajdonos pedig akár pénzt is kereshet távolléte alatt, amennyiben autóját sikerül kiadni. Természetesen teljes körű biztosítást nyújt a cég a bérlés idejére, az autókat pedig GPS-követő rendszerrel szereli fel.

Carsharing-törvény

Az idén nyilvánosságra hozott német törvénytervezet célja egy szövetségi szinten egységes támogatási rendszer létrehozása a carsharing mint „a jövő mobilitási koncepciója” további elterjedésének elősegítésére. Mindennek eredményeként a carsharing-járművek számának legalább 19 százalékos növekedését várja a kormány 2020-ig.

A szabályozás többek között a következő területekre terjed ki:

• A csupán a carsharing számára rendelkezésre álló, új közlekedési táblával kijelölt parkolási területek szélesítése évi 15 százalékkal.
• Szövetségi szinten egységes jelzésrendszer, plakett bevezetése a carsharing-járművek számára, mellyel a kijelölt vagy akár egyéb területeken az ingyenes parkolás is lehetséges a szövetségi (Bundesstraße) és tartományi (Landesstraße) autóút-hálózat mentén.
• A „peer-to-peer” carsharing esetében – mivel privát autókról van szó – nehéz a megkülönböztetés, és könnyű lenne a privilégiumokkal visszaélni. Ugyanakkor a következő öt év folyamán erre is ki szeretne dolgozni a kormány egy koncepciót, azaz várhatóan a kedvezmények hosszú távon erre a rendszerre is kiterjednek majd.

A kedvezményeket szigorú feltételekhez köti a törvénytervezet. Fontos például a carsharingben részt vevő járművek környezetbarát jellege, ennek megfelelően a maximálisan megengedett emissziós érték 2018-ig 199 g CO₂/km, illetve 2018 után 95 g CO₂/km.

Releváns szempont továbbá a kedvezményes árak biztosítása azok számára, akik tömegközlekedési bérlettel rendelkeznek. Ezzel nyilván nem a tömegközlekedés kiszorítása a kormány célja, hanem az ezzel kapcsolatos rugalmasság növelése és komplex koncepciók létrehozása. A közlekedési eszközök igénybevétele kapcsán a carsharing-ügyfelek esetében jellemző az erőteljesen multimodális magatartás: csaknem 60 százalékuk tömegközlekedési bérlettel is rendelkezik, körükben a kerékpárhasználat gyakorisága úgyszintén átlagon felüli.

Lényeges feltétel mindemellett a kedvezmények kapcsán a lehetőleg minél rugalmasabb bérlési lehetőség biztosítása a járműhasználati idő és a leadás helye tekintetében. Ennek alátámasztására az órabérlet ára maximum a napi díj 15 százaléka lehet.

A szövetségi kormány jelenleg a tartományokkal, szakmai szövetségekkel és önkormányzatokkal egyeztet a témában, a törvény véglegesítését 2017 júliusára tervezi.

Potenciálok és befolyásoló tényezők

A német Mobilitáskutatási Intézet (ifmo, Institut für Mobilitäts-forschung) 2016 szeptemberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint – amely a carsharing-trendekre mutat rá – az ún. szociodemográfiai profil tekintetében a tipikus carsharing-ügyfél a fiatal korosztályhoz tartozik, többségében férfi, értelmiségi, városlakó, és átlag feletti jövedelemmel rendelkezik. Jellemző mindemellett, hogy a carsharing-ügyfelek fele több szolgáltatónál is beregisztrál. A szolgálatások körének szélesedése és a generációs változások folytán a célcsoport heterogenitásának folyamatos növekedése várható.

A carsharing széles körű elterjedése szempontjából fontos még a saját tulajdonú autóhoz kötött státuszszimbólum-szerep, valamint az emocionális szempontok (kényelem, függetlenség, rugalmasság, megszokottság, privátszféra- és biztonságérzet) sikeres helyettesítése.

A carsharing használata mellett két döntő érvet tüntet fel a felmérés: a saját autó megvételéhez és fenntartásához képest jóval kisebb költség, valamint a széles választék, azaz a különböző kategóriákban rendelkezésre álló különböző, modern járművek igénybevételének lehetősége. A további privilégiumok – mint például a díjmentes parkolás és a kijelölt parkolási lehetőségek kiépítése – révén további dinamikus növekedés várható különösen a rugalmasabb „free floating”-rendszerek terén. A carsharing-kínálat és -infrastruktúra kiépítése, ez egyes szolgáltatók rendszereinek egységessé, átjárhatóvá tétele szintén nagymértékben hozzájárulhat a közösségi autózás sikeréhez.

Az intézet a carsharing piaci áttörését 2025 körül tartja valószínűnek, amiben a tanulmány szerint két tényező játszik majd meghatározó szerepet. Ezek egyike az uniós környezetvédelmi célok elérése szempontjából egyre jelentősebb elektromobilitás elterjedése. Különösen a belvárosi, részleges (akár dízelautókra vonatkozó) forgalomkorlátozás alatt álló területeken jelent előnyt például az elektromobilitás-alapú carsharing igénybevételének lehetősége.

A második fontos tényező a vezető nélküli, önjáró autózás elterjedése, mely egyben a carsharing-célcsoport nagymértékű szélesedését is jelenti, hiszen ezt a jogosítvánnyal nem rendelkezők is igénybe vehetik. Emellett a kis forgalmú vidéki területek elérhetőségének tömegközlekedésnél olcsóbb közlekedési infrastruktúráját is biztosíthatja egy ilyen rendszer. Mindezek alapján már újabb mobilitási koncepció, azaz a carsharing kissé távolabbi alternatívája az úgynevezett. „ridesharing” – több ügyfél egyéni útvonalon történő együttes, vezető nélküli járművel való szállítása – számára is lehetőség nyílik.