Nem lehet azt mondani, hogy nem halad a BKK az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. Már három buszon is található a rendszerhez tartozó érvényesítő készülék – igaz, terv szerint már ezernél is több járművön kellene lennie. Viszont jó hír, hogy a készülékek, amikkel egyelőre érvényesíteni nem lehet, jól bírják a tesztet: nem áztak be a busz belterében, nem rázkódtak szét. Megkérdeztük ugyanis a BKK-t, milyen fázisban van a beruházás. A válasz szerint folyamatosan szerelik fel és tesztelik az elektronikus jegyrendszerhez tartozó beléptetőkapukat és jegyérvényesítő készülékeket.

A több mint ezer buszból még csak néhány kapott jegyérvényesítőt, ezek – mint fentebb írtuk – jól bírták a változó időjárási és útminőségi körülményeket: A december folyamán telepített – az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt – első autóbusz esetében az eszközök GPS elérésének és adatkommunikációjának tesztjére került sor, a lefedettség szempontjából legkritikusabb útvonalakon (pl. Hegyvidék, szűk belvárosi utcák). Ezen kívül az autóbusz felszerelésének egyik legfontosabb célja volt, hogy a szakemberek valós üzemi körülmények között vizsgálhassák az eszközök megbízhatóságát, rázkódás elleni védelmét és az időjárási körülmények elleni tűrőképességét. Az elmúlt öt hónap során az eszközök hiba nélkül üzemeltek, egyetlen esetben sem igényeltek beavatkozást. A Deák téri beléptetőkapukon kicsit fejleszteni kellett, de az elmúlt 3 hónapban – ezalatt egymillió utas haladt át rajtuk – érdemi hiba nélkül működtek az eszközök – számolt be a BKK a „teszteredményekről”. Ez jó hír, a rendszer elektronikus lelkét azonban nem lehetett tesztelni. Be sincs kapcsolva, nincs ugyanis ehhez szükséges csipkártya. Még tesztverzióban sem. Pedig az első tervek szerint már 12 éve át kellett volna adni a rendszert.

A BKK azzal védekezik, hogy a jelentős késést a jogszabályok változása hozta össze: 2016-tól a projekt jelentős átütemezésére volt szükség, mert az eredeti szerződés megkötését követően a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni. Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat – írták. Csakhogy már az átütemezett projekt is csúszik, sőt már annak városházi elfogadásakor lehetett tudni, hogy tarthatatlan.