A Brit Columbiai Vadvédelmi Szövetség (BCWF) 2022-ben indított vizes élőhelyek helyreállítását célzó programjának fő célja az aszály és a hőhullámok miatt egyre gyakoribb erdőtüzek megelőzése és terjedésük mérséklése.A projekt ökológiai szemlélete hasonló a Magyarországon működő Vízválasztó Mozgalom koncepciójához: a víz tájban tartása a kulcs az ellenállóbb környezethez.
Brit Columbia példája jól mutatja, hogyan veszíti el egy táj természetes ökológiai funkcióit a túlzott gazdasági hasznosítás – erdőírtás, folyószabályozás, lápok lecsapolása – következtében, olvasható a qubit.hu egyik friss cikkében.
Fotó: Depositphotos
A kanadai hódokat a prémvadászat és az infrastruktúra-fejlesztések majdnem kipusztították, de a természetvédőknek köszönhetően ma már újra felismerték: jelenlétük helyreállítja a vízháztartás egyensúlyát és növeli a táj klímatűrő képességét.
„Csakúgy mint a mostanra sokak szerint túlságosan is jól sikerültnek mondott magyarországi visszatelepítési program eurázsiai hódjai (Castor fiber), ezek az állatok is tágabb élőhelyük ökoszisztéma-mérnökeként szabályozzák a lokális hidrológiai folyamatokat, ezzel hatással vannak az élettelen környezetükre is.” – írják.
Az elmúlt években egyre többen ismerik fel, hogy inkább előnye van annak, ha egy hódkolónia megtelepedik valahol, mint hátránya, ugyanis az általuk helyreállított ökológiai funkciók pozitív hatása már rövidebb távon is érvényesül.
A hódokról tudni kell, hogy kolóniákban élnek, területükön gátakat, várakat és csatornarendszereket építenek. Ezekkel lassítják a víz lefolyását, növelve a beszivárgást és a talajvíz utánpótlását, mérséklik az aszályt, elősegítve a part menti vegetáció növekedését, továbbá csökkentik a tűzveszélyt, mivel a vízzel telített növényzet kevésbé gyullad ki, végül pedig
védenek az árvizek és villámáradások ellen, mivel gátjaik visszatartják a hirtelen érkező vizeket és üledékeket.
A természetvédők szerint a hódok megítélése azért változott meg, mert kiderült, gátjaik nemcsak vízfelületeket hoznak létre, hanem a távoli talajvízkészleteket is táplálják. A lassabb vízáramlás enyhíti az aszályt és segíti a part menti növényzet megerősödését, míg a dúsabb talajvíz csökkenti a mezőgazdasági területek kiszáradásának kockázatát, valamint mérsékli az erdőtüzek esélyét – fogalmaznak a cikkben.
A hódok a leégett ökoszisztémák helyreállításában is hatékonyak, de a kutatók hangsúlyozzák: a hódalapú helyreállítás csak helyspecifikusan, előzetes hatásvizsgálatok után alkalmazható.
A hódok ugyanis csak megfelelő élőhelyen tudnak ökoszisztéma-mérnökként működni, és bizonyos körülmények között konfliktusba kerülhetnek a védett fajokkal vagy az emberi infrastruktúrával.
