A bolyongó lelkek és a felnőtté válás ünnepe

Japánban számos olyan ünnepet tartanak, ami számunkra furcsa, de legalábbis szokatlan lehet. A 7-5-3 fesztiválon vagy a mini-olimpiára hasonlító Nemzeti Sportnapon kívül ünneplik például a felnőtté válást és az időseket is.

1. Felnőtté válás ünnepe

A japán fiatalok csak 20 éves kortól számítanak felnőttnek, azonban a jeles eseményt szokásukhoz híven nagy felhajtás közepette ünneplik meg. Január második hétfőjén az előző évben 20. életévüket betöltők díszes ruhába öltöznek, és úgy vonulnak végig a városokon. Az ünnep egyben munkaszüneti nap is, így az egész ország jókedvben úszik a fiatalokat éltetve, akik immár szavazhatnak, alkoholt ihatnak és dohányozhatnak is, de a szülői engedély nélküli házasság is csak ettől kezdve legális.

2. Hinamacuri – a lányok ünnepe

A japánoknál minden év harmadik hó harmadika a lányokról szól. Az ősi hagyományokat követve ezen a napon a lányos házak hina-babát tesznek az ablakokba azért, hogy a leánygyermekek egészségesek legyenek, és a rossz dolgok elkerüljék a családot. A szokás eredetileg Kínából származik, ahol régen úgy tartották, hogy a babák képesek elnyelni a rossz szerencsét és a bűnt. Japánban még ma is sokan babákat engednek le a folyókon, hogy így űzzék el a gonosz szellemeket.

3. 7-5-3, a gyermekek ünnepe

A Shichi Go San 7-5-3 fesztivált hagyományosan november 15-én tartják Japánban. Ezen a napon a 3 és 7 éves lányokat, illetve az 5 éves fiúkat a szüleik elviszik egy shinto szentélybe, hogy hálát mondjanak az istenségeknek a gyermekekért, és hosszú életet kérjenek a kicsiknek. A szülők ezt követően „hosszú élet cukorkával” ajándékozzák meg gyermekeiket, hogy így kívánjanak hosszú és sikeres életet nekik. A tradíció a szamurájoktól ered, akik fiainak három éves koráig le volt borotválva a haja, és csak öt éves koruktól viselhettek először hakamát (tradicionális japán férfiruha). A lányok esetében a szokás hét éves kortól engedélyezte az obit (japán selyemöv).

4. Obon, a halottak ünnepe

Az Obon egy buddhista hagyomány, ami a kínai kultúrából került át a szigetországba, ám az ünnep variációja a világ több más pontján is fellelhető, mint például Indiában és Mexikóban. A tradíció szerint a háromnapos ünnep lényege az év hetedik hónapjának 15. napja, ám ez régiónként igen eltérően honosodott meg attól függően, hogy az adott nép áttért-e a Gergely-naptárra, vagy megmaradt a holdnaptárnál. Tokió és környéke az előbbihez tartozik, így ott az ünnep július közepére esik, míg a szigetország déli részén augusztusra. A hagyomány szerint Obon ünnepén az eltávozott ősök visszatérnek az utódok házába, így az első napon a családok felkeresik a rokonok sírjait azért, hogy hazahívják őket, majd alaposan kitakarítják és feldíszítik a házat a „rég nem látott vendégek” tiszteletére, és mécseseket, lámpásokat gyújtanak, hogy könnyen hazataláljanak. A hagyomány úgy tartja, hogy a bolyongó lelkek veszélyesek, ezért a japánok ilyenkor nem ártanak a légynek sem (szó szerint!), nem fogyasztanak húst, és nem mennek nyílt víz közelébe. A buddhista hit szerint a rokonoknak segíteni kell a holtak másvilágra visszatérésében is, ezért az ünnep utolsó napján például padlizsánból készítenek lovat, amin a szellemek visszaügethetnek, máshol pedig apró hajókra mécseseket, lámpásokat helyeznek, amiket vízre bocsátva a lelkek az úszó fények vezetésével találnak vissza a másvilágra.

5. Az idősek napja

A japán a világ egyik leginkább elöregedett társadalma (a népesség csaknem negyede 65 évnél idősebb), így nem csoda, hogy az ország idős polgárait rendkívüli tisztelet övezi. A „Tisztelet az Időseknek Nap”, azaz Keiro no Hi azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok meghálálják az eddigi törődést az idősebb generációnak. Ugyan az ünnepet tájegységtől függően sokféleképp tartják, jellemző, hogy az iskolás gyerekek és fiatalok énekelnek, táncolnak az időseknek, és ingyen étellel, teával és édességgel kínálják őket. Az is gyakori, hogy az önkéntesek ingyen ebédet visznek az idős barátoknak, szomszédoknak. Az ünnepet 1966 óta tartják nyilván, ekkor fogadták el az idősek szociális biztonságát garantáló törvényt.

6. Nemzeti Sportnap

A japánok az 1964-es tokiói olimpia óta minden évben sportnapot tartanak október második hétfőjén. Ilyenkor az iskolákban nincs tanítás, a gyermekek pedig sportversenyeken vesznek részt, így az egész egy mini-olimpiára hasonlít. A legnépszerűbb számok a kötélhúzás és a 4x100 méteres síkfutás. A felnőttek is szeretik ezt a napot, ilyenkor a vállalatok is számos sportesemény segítségével mozgatják át a dolgozóikat. Az egészség és sport napja azért ősszel van, mert az olimpia szervezői megpróbálták elkerülni a nyári, esős évszakot.


Már a horvátok is nehezítettek a határátkelésnél

Már a horvátok is nehezítettek a határátkelésnél 

Szlovákia és Ausztria után április 15-től Horvátország is ideiglenes határellenőrzést rendelt el.
Lezuhant egy drótkötélpálya kabinja – többen meghaltak

Lezuhant egy drótkötélpálya kabinja – többen meghaltak 

Az olaszországi Nápoly közelében történt a tragédia, a Faito-hegyre vezető drótkötélpályán.
Felújítják a világ egyik leghíresebb épületét

Felújítják a világ egyik leghíresebb épületét 

Már hozzá is láttak.
World Tourism Film Awards: idén is díjazzák a világ legjobb turisztikai kisfilmjeit

World Tourism Film Awards: idén is díjazzák a világ legjobb turisztikai kisfilmjeit  

Főszerkesztőnk is a nemzetközi zsűri tagja.
Ingyenes és pénztárcabarát dubaji programok

Ingyenes és pénztárcabarát dubaji programok 

Sokan azt gondolják, hogy Dubajban csak költséges szórakozás várja a látogatókat. Szerencsére ez nem így van, hiszen számos ingyenes látnivalót is találunk, ha Dubajba látogatunk.
Magyar kortársművészet Milánóban

Magyar kortársművészet Milánóban 

A Magyar Divat & Design Ügynökség szervezésében megvalósult Budapest Select – A VVoven View kiállítás több mint 8000 érdeklődőt fogadott a Milan Design Week során, az 5VIE designnegyed egyik kiemelt helyszíneként.
Bizonyítékot találtak arra, mi volt valójában a Stonehenge funkciója

Bizonyítékot találtak arra, mi volt valójában a Stonehenge funkciója 

Ez az a hely, amiről már mindenki hallott, és látta fotókon, de kevesen tudják, miért is épült valójában?
Felmérés: a fiatal generáció lemond a luxuscikkekről, csakhogy utazhasson

Felmérés: a fiatal generáció lemond a luxuscikkekről, csakhogy utazhasson 

Idén inkább utaznak a fiatalok, minthogy megvegyék a legújabb okostelefont.
A világ legnagyobb vizicsatája

A világ legnagyobb vizicsatája 

A hatalmas vízipisztolyos csata a Fehér Lótusz (White Lotus) filmsorozat egyik legfrissebb epizódjában is szerepet kapott.
Oszakai Világkiállítás: nyitva a Magyar Pavilon

Oszakai Világkiállítás: nyitva a Magyar Pavilon 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonját.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.