A maldív elnök 2018. február 5-én szükségállapotot rendelt el az országban, egyelőre 15 napra. Nincs hír arról, hogy a nemzetközi repülőteret és a nyaralószigeteket érintené a válság, de a körültekintés itt is ajánlott. A konzuli szolgálat kéri a Maldív-szigetekre látogatókat, hogy a fővárosba, Malé-ba csak halaszthatatlan esetben utazzanak. A válság esetleges fokozódása esetén elképzelhető, hogy lezárják a repülőteret, ezért, akinek oda van repjegye mindenképp kísérje folyamatos figyelemmel a nemzetközi és a helyi média tájékoztatásait. (Aki pedig a Maldív-szigetek történetére és eseményeire időrendben kíváncsi, a BBC linkjén elérheti a 12. századtól a zavargásokig.)

A Maldív-szigeteken évtizedekig tartó önkényuralom után tíz évvel ezelőtt vezették be a többpártrendszert. Legutóbb 2012 februárjában következett be vitatható körülmények közt hatalmi átrendeződés. A demokrácia állapota sokat romlott Gajúm 2013-as megválasztása óta. . Az országban augusztusban választásokat tartanak, amelyeken az ellenzék közös jelöltet állít.

Legfelsőbb bíróság rendelete

A legfelsőbb bíróság múlt héten rendelte el tucatnyi, börtönbüntetéssel sújtott ellenzéki szabadon engedését eljárási hibákra hivatkozva, kimondva, hogy ezek az ítéletek politikai indíttatásúak voltak. A legfelsőbb bíróság döntése vonatkozik az ország első, demokratikusan választott elnökére is: kimondja Mohamed Nasheed elleni 2015-ös eljárás alkotmányellenes volt. A volt elnököt amiatt ítélték 13 év szabadságvesztésre, mert letartóztattatott egy bírót. Mohamed Nasídot 2016 januárjában nemzetközi nyomásra Angliába engedték a börtönből gyógykezelésre, de a politikus nem tért vissza, végül menedéket kapott az európai országban. Ő volt az, aki az elnöksége idején egyszer a víz alatt, az óceánban tartott kormányülést, hogy felhívja a figyelmet az éghajlat-változás Maldív-szigeteket fenyegető veszélyeire. A korábbi elnök befolyása a mai napig erős, így a hívei és az egyéb politikai csoportosulások közti konfliktusok meglehetősen instabillá teszik a maldív belpolitikát.

A rendelet elutasítása

Elutasította a Maldív-szigeteki kormány a legfelsőbb bíróság rendeletének végrehajtását, hogy engedjék szabadon a börtönbüntetéssel sújtott ellenzéki vezetőket. Az államfő azzal vádolta a legfelsőbb bíróságot, hogy túllépte hatáskörét, amikor ellenzékiek szabadlábra helyezéséről döntött, s így megsértette a hatalommegosztás elvét. Az elnök ezután szükségállapotot jelentett be, a biztonsági erők betörtek a legfelsőbb bíróság épületébe.  A maldív rendőrség otthonában vette őrizetbe Maumún Abdul Gajúm elnököt a vejével együtt. A volt államfő Abdulla Jamín Gajúm jelenlegi elnök féltestvére. A Reuters hírügynökség szerint az országot 30 éven át irányító Abdul fia is egyike azoknak az ellenzéki törvényhozóknak, akiknek szabadon bocsátásáról a múlt héten rendelkezett a legfelsőbb bíróság, írja az MTI.

A letartóztatások után

A testület úgy rendelkezett, hogy egyetlen politikai foglyot sem lehet szabadon engedni az országban, szemben a múlt heti ítéletével. A törvényszék emellett elrendelte, hogy 12 ellenzéki képviselő ismét elfoglalhassa tisztségét, amivel az ellenzéknek többsége lenne a törvényhozásban. A Maldív-szigeteki kormány megtagadta az ítélet végrehajtását. Az utóbbi napokban kormányellenes tüntetéseken a biztonsági erők tagjai többször is összecsaptak ellenzéki aktivistákkal. 

Menni vagy nem menni?

A konzuli szolgálat szerint  rejt némi biztonsági kockázatot a Maldív-szigetekre utazni: különösen a fővárosban, Maléban gyakoriak a politikai indíttatású utcai megmozdulások. Ezek akár erőszakba, összecsapásba is torkollhatnak, így mindennemű utcai megmozdulást erősen javallott elkerülni.