Az európai parlamenti képviselők mellett jelen volt az Európai Bizottság jogalkotásért és az irányelv megfelelő tagállami átültetésért felelős érintett egység képviselője is. A szakmai fórumon több mint 100 résztvevő volt jelen: nemzeti utazási irodák szövetségei, a IATA, biztosítók, pénzügyi és garanciaalapok, légitársaságok, valamint a nagyobb turisztikai cégcsoportok képviselői.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségét a Jogi és Etikai Bizottság részéről Füri Mihályné és Gyenizse Dorottya képviselte. A workshop első része az irányelv hatályának kérdésköreire koncentrált (utazási csomag és utazási szolgáltatásegyüttes fogalmai, üzleti utaztatások szabályozása, utas elállás kérdéskörei), a második rész pedig a fizetésképtelenségi szabályokra és a már létező garanciaalapok, illetve biztosítási formák meglévő gyakorlatára fókuszált.

Az utazási csomag definíciós elemeinek értelmezése és a többszereplős online foglalási lánc alapján létrejövő szolgáltatásegyüttesek kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A feltett konkrét kérdésekre a Bizottság képviselője sem tudott egyértelmű válaszokat adni a szakma képviselőinek (pl. csak foglalásokat elősegítő ú.n. közvetítői/facilitator honlapok/szolgáltatók megítélése, utasok utólagos foglalásainak kezelése, utasadat biztonsági kérdések).

Felmerült az is, hogy - ugyan az új irányelv egyik alapvető célja az új online felületek és online szolgáltatások hasonló védelem alá vonása volt, mint pl. a meglévő klasszikus csomagtúráké - a megszületett definíciók miatt ezekre esetekre továbbra sem fog semmilyen nemzeti szabályozás vonatkozni (pl. egyelemű online szolgáltatások vagy sharing economy modell szolgáltatásai).

Emellett az online felületek hatósági ellenőrzése is kérdéses. A fizetésképtelenségi szabályok és vagyoni védelmet nyújtó formák témájában elhangzott előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy az irányelv és a tagállamok jogalkotói esetleges fizetésképtelenség esetén teljes körű, tehát limit nélküli vagyoni védelmet várnak el. A döntően Nyugat-Európában működő, már meglévő pénzügyi garanciaalapok sem feltétel nélkül vállalnak védelmet bármelyik utazási vállalkozóra, s ezt a nagyobb biztosítótársaságok (Generali, Swiss, Zürich) gyakorlata is követi.

A bemutatott elemzésekből kiderült, hogy az elmúlt évek nagyobb európai utazászervezőit is érintő csődjei miatt, több biztosító társaság már csak bizonyos uniós országokban teszi elérhetővé ezeket a biztosítási termékeket. Mindez a keleti és közép-európai országok utazási piacainak jelenthet komoly kihívást, amennyiben a nemzeti jogalkotók a hatályos vagyoni kauciós rendszerek átdolgozásának eredményeképpen jelentősen megemelik a biztosíték mértékét az irányelv ezen előírásainak véghajtása érdekében. Mivel az irányelv nem a pénzügyi szektor szereplőinek ír elő kötelezettségeket, a tagállami jogalkotók feladata eldönteni, hogy milyen szabályozással biztosítják ezen piaci termékek vagy biztosítéki modellek elérését, ha nem akarják az utazási vállalkozók működésének teljes ellehetetlenítését.

A határon átnyúló szolgáltatások szabad áramlása miatt természetesen már most is van lehetőség más uniós országbeli pénzügyi intézet vagy biztosító termékeit is igénybe venni, de ennek a gyakorlata az utazási termékek és piaci sajátosságok, illetve az eltérő nemzeti jogszabályi előírások miatt nagyon elenyésző. Több felszólaló ismét emlékeztetett arra is, hogy az Unióban a légitársaságokra továbbra sem vonatkozik hasonló kötelező fizetésképtelenségi előírás, ami szintén a piaci viszonyok nem kiegyensúlyozott voltát mutatja.

Az eredeti programban a fapados légitársaságok részéről a Ryanair képviselője is tartott volna előadást „az irányelv kibővített hatályának egyes esetekben akár a légitársaságokat is érintő rendelkezéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos álláspontjukról és jövőbeni üzletpolitikájukról”, de a légitársaság végül az utolsó pillanatban lemondta részvételét.

Ugyanakkor a Tripadvisor pontosan azért vállalta a részvételt, mert a hagyományos szállodák és szolgáltatók értékeléseinek gyűjtése mellett akár már konkrét szolgáltatások foglalását is eredményezheti az oldaluk használata (lásd hasonlóan a google további fejlesztései). Ezáltal már az irányelv hatálya alá is kerülhetnek.

A fórumon sem az EP, sem a Bizottság részéről nem hangzott el olyan ígéret, hogy tapasztalva akár a jogszabályalkotásért felelős nemzeti tagállamok kormányzati szerveitől, akár a szakmai szervezetek részéről érkező folyamatos visszajelzéseket az új irányelv eddigi nemzeti szintű átültetési nehézségeiről, felmerülne az irányelv szövegének felülvizsgálata vagy akár az implementálásra előírt határidő meghosszabbítása.

Egyértelműen a tagállamoktól várják a nemzeti jogszabályok szükséges átalakítását, illetve az új fogalmak és előírások gyakorlati alkalmazását. A tagállamok többségében pontosan amiatt születtek meg első verziós jogszabálytervezetek, mivel az értelmezési nehézségek és kérdések miatt hosszabb időt vesznek igénybe a nemzeti fogyasztóvédelmi és érintett vállalkozói szakmai szövetségekkel szükséges egyeztetések. Egyes esetekben (pl. preambulum értelmezése) még a Bizottsággal is felmerülhetnek bilaterális egyeztetési igények.

A MUISZ a Cseh Utazási Irodák Szövetségével (ACCKA) együtt - ahol már szintén előkészítette az első jogszabálytervezeteket a felelős minisztérium, s ahol a szigorúbb kormányzati értelmezés miatt a vállalati szektor komoly lobbizásba kezdett – a környező országok szakmai szövetségeivel egy szűkebb körű régiós egyeztetést kezdeményez még a nyár folyamán.

A megbeszélés célja, hogy közösen tekintsék át a legfontosabb problematikus témaköröket és a vállalkozók szemszögéből is elfogadható megoldási javaslatokat. Ugyanis a régi irányelv felülvizsgálatának és új irányelv megszületésének egyik alapvető célkitűzése volt a fogyasztók/utasok megfelelő szintű védelme a vállalkozók terheinek további csökkentése mellett. Ezt a workshopon is többször hangsúlyozták az uniós szervek képviselői.