A szokásos kávéinknak búcsút mondhatunk a különböző növénybetegségek és az időjárás változásai miatt. A kutatók és a termesztéssel foglalkozó vállalkozások üzletemberei szerint azonban a veszélyre gyors és hatékony válasz nem nagyon adható, a biológia ellentmond az emberi beavatkozásnak. A Britannia Royal Botanic Gardens szakemberei számítógépes modellezéssel kiszámították, hogy a környezeti változások milyen negatív hatással lehetnek az Arabica fajtára, illetve annak vadon élő megfelelőire. Az eredmény szerint ha nem teszünk semmit  a következő 20 évben, akkor a század végére akár ki is halhat a vad Arabica a természetes élőhelyén, azaz Etiópia déli részén, a Rift-völgyben, Dél-Szudánban, a Boma-fennsíkon. Az őshonos fajta alapvetően befolyásolhatja a kereskedelmi fajtákat.

A napi két milliárd csészéhez 25 millió családnak kell dolgoznia az ültetvényeken, a kávéfeldolgozásban. Az utóbbi 15 évben 43 százalékkal több kávé folyt le a torkunkon. Az Arabica – melynek helyzetét, jövőjét, esetleges kipusztulását vizsgálták a brit tudósok – nem az egyedüli, hiszen 124 további kávéfajtát ismernek a természettudósok, de lényegében csak az Arabica és a Robusta az, amelyikből az általunk ma fogyasztott fekete készül. Az utóbbi a termelés 30 százalékát adja, de elsősorban instant kávéként kerül a fogyasztókhoz. Meghatározó mennyiségű és közkedvelt minőségű kávéként a másikat, az Arabicát jegyzi a világ. Egyik megoldások a vadon élő fajták „bekapcsolása” lehet.