Kovács Zsolt Vencel azt mondja, bár évek óta gondolt arra, hogy mennyire testhezálló lenne neki a lausanne-i társulat, mégis hirtelen felindulásból küldte be a pályázati anyagát, a felvétele pedig – szokatlan módon – napokon belül lezajlott.
A karrierjét egy litván, most pedig a svájci társulatnál építő Kovács azt mondja, ha itthon hívnák táncolni, jönne, de eddig nem hívták.
"Apukám táncos volt, később tánctanár, én pedig örökmozgó kisgyerek. Nem tudtak velem mit kezdeni, ezért édesapám megfogott és berakott egy táncterembe, hogy amíg ő tanít, lekössék az energiáimat. Így kezdődött minden. Később a táncművészetin tanultam, aztán Bécsben is egy évet, Szentpéterváron szintén, ahol elvégeztem a Vaganova Akadémiát. Ezután hazajöttem és befejeztem a magyar képzést, hogy diplomám is legyen, ez fontos volt." - mesél a művész a kezdetekről.
Forrás: hvg.hu
