Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, az energiaunió célkitűzéseinek, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek megvalósításához a tagállamok ambícióinak fokozására, pontosabban meghatározott beruházási tervre, azokban több szakpolitikai adatra van szükség.

Az uniós bizottság jelentésében megfogalmazott ajánlások szerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részesedése terén egyes tagállamoknak mérhető, megvalósítható, reális és határidőhöz kötött célkitűzéseket kell megállapítaniuk. Több konkrét szakpolitikai lépéssel és intézkedéssel kell támogatniuk a nemzeti célértékeik és hozzájárulásaik elérését.

Az unió célja annak biztosítása, hogy a végleges nemzeti energia- és klímatervekben megadott nemzeti hozzájárulások összesített értéke legalább az elfogadott uniós célkitűzések szintjének megfeleljen. Ez a megújuló energiaforrások esetében 32 százalék, és 32,5 százalék az energiahatékonyság tekintetében. Sefcovic közölte, ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot, az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont, illetve a végső energiafogyasztás tekintetében 6 százalékpont is lehet.

A tagállamoknak hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy növeljék a nemzeti célkitűzések szintjét, terveiket ugyanis 2019 végéig véglegesíteniük kell. A nemzeti terveknek a szükséges magánbefektetések ösztönzése érdekében egyértelműséget és kiszámíthatóságot kell biztosítaniuk az üzleti és pénzügyi szektor számára - tette hozzá az uniós biztos.

Az EU és tagállamai a 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását.