Barangolás világörökségi emlékek között Kiotóban

Tizenkét órás repüléssel, közel tízezer kilométert megtéve jutottunk el Isztambultól a japán Oszakáig. A felkelő nap országának második legnagyobb városának repülőterén az esti órák ellenére is özönlöttek a bőröndökkel és hátizsákokkal felszerelt turisták.

Az érkezést követően expresszvonatra szálltunk, és még közel másfél órát utaztunk, amíg elértük úti célunkat, Kiotót. Azt a várost, amelyet a helybeliek a hagyományos Japán jelképeként emlegetnek. Mint megannyi érkező, mi is nyomban szembe találtuk magunkat a metropolisz hatalmas pályaudvarával. Itt láttuk először a technikai csodának számító japán szuperexpresszt, amellyel mindössze három órás utazást követően a fővárosba, Tokióba érhet az utas.

Múzeumok és csodás japánkertek

A tizenhat emeletes monumentális állomásépület jócskán eltér a többi épülettől, még az 1990-es években emelték, és uralja az egész környéket. Van benne bevásárlóközpont, tornyos hotel, mozi és számos kormányzati iroda is. A kiotóiak az elmúlt években már megszokták ezt a környezetet, amely a nap minden órájában tele van utassal, akik metróval, illetve helyi buszokkal érkeznek ide.

Az állomás környékén sok modern, magas betonépület emelkedik, de ezek mentén a régi, hangulatos kis utcák, a hagyományos építésű házak is fellelhetők. A város zsúfolt központjához érve óriási forgalomba botlottunk – az autók sokasága fegyelmezett sorokban haladt.

Ahogy mondják, Kiotó olyan, mint egy múzeum: tele japán emlékhelyekkel, templomokkal és kertekkel. A város gazdaságának egyik alappillére a turizmus, amelyet annak is köszönhet, hogy az UNESCO 1994-ben a világörökségi listára vette. Kiotó kulturális örökségét évente több százezren látogatják Japánból és külföldről egyaránt.

Kiotóban érdemes nagy sétákat tenni, mert sokféle érdekességgel találkozik a vendég. Itt találni – többek között – a japán császár helyi palotáját, amelyet az évszázadok során többször is átépítettek. A jelenlegi palotát még az 1800-as években emelték. Az udvari város, amely egykor egy csarnok körül terült el, ma nyilvános parkként szolgálja a látogatókat. A palotától nem messze a takácsok negyede látható, ahol múzeum is működik, szövőszékekkel és kész textíliákkal várja az érdeklődő turistákat.

Ezt követően az úgynevezett békés szentélyekhez igyekeztünk. Utunk mindkét oldalán ajándékboltok sokaságát láthattuk, ahol japán szalmakalapokat, színes legyezőket és képeslapokat kínáltak. Az utcán pedig megjelentek a kimonóba öltözött hölgyek, akik nagy sikert arattak a vendégek körében.

Amikor megérkeztünk a szentélyekhez, az előttünk elterülő park üde zöld rétjei, a patakparton növő azáleákkal csodálatos látványt nyújtottak. Rövid sétával jutottunk el az egykori Kamejama császár (1249-1305) fenyőligetben álló rezidenciájához. Az épületet ehhez a környezethez igazodva építették, a kert kialakítására pedig nagy hatással volt a japán képzőművészet. Itteni barangolásunk az ezüstpavilonnál zárult, ahol a szépséges templom és a jellegzetes japánkert pompás látványa nyűgözte le a látogatókat. Akik egykor tervezték, azok elmélyülésre szánták. A pavilonnál teaház várta a vendégeket, amely állítólag a legrégibb ilyen szolgáltatóház Japánban. A kertben azután hosszabb lépcsősoron jutottunk fel a domboldali kilátóhoz, ahonnan pazar panoráma nyílt Kiotó házaira.

A legismertebb templom az Aranypavilon

Ezt követően elsétáltunk a város legismertebb templomához, az Aranypavilonhoz, valamint végig gyalogoltunk a gyönyörű épületet körülölelő japánkerten is. Ez volt Japánnal való ismerkedésünk egyik csúcspontja. Ám megtudtuk, a XV. században épült pagodának csak a másolatát láthatjuk, amelyet 1955-ben emeltek. A korábbit ugyanis felgyújtották. Legutóbb közel három évtizede, hogy újra aranylevelekkel burkolták be a pagodát. A háromemeletes különleges épület érdekessége, hogy egyszerre három különböző építészeti stílust hordoz. Az első szinten a palotákét, a másodikon a szamurájházakét, a harmadikon pedig az úgynevezett Zen-templomokét követi. A szentély előtti tó és a park pedig pazar látványt nyújtott.

Innen kissé távolabb értük el Kiotó egyik legnépszerűbb turistalátványosságát, azt a Zen kertet, amelyet valaha kőből és sziklákból raktak ki. Tovább haladva a város egyik különlegességét, a dél felé magasodó várat fedeztük fel, amelynek az építését még 1596-ban kezdték el. Ezzel azt a célt igyekeztek elérni, hogy a vár a település feletti katonai hatalmat jelképezze. A négyszögletes épületet – amelyet este reflektorokkal világítanak ki – csodás falak szegélyezik. A várban lévő palotát egykor nyikorgó folyosókkal építették, úgy, hogy ezzel az ellenség közeledtét jelezzék. A park pedig a várurak sétakertjeként szolgált. Az épület főkapuját jelenleg újjáépítik, ezért az érdeklődők – átmenetileg – máshol juthatnak be a régi patinás helyre.

Ahol a víz és az ősi építészet találkozik

Bármerre is sétáltunk a városban, a vízzel mindenhol találkoztunk, mert ez Kiotó jellegzetes motívuma. A feljegyzések szerint valamikor több ezer kút működött itt. A ma másfél millió lakosú várost az évszázadok során többször földrengések, árvizek, tűzvészek és háborúk pusztították. Ám a szorgalmas emberek a házakat, illetve a szükséges életteret többször újjáépítették, miközben a település egyre inkább gazdagodott. Ma már különböző építészeti stílusok keverednek itt egymással. A sok modern épület ellenére a régi templomok, a szentélyek megőrizték a korábbi építészeti hagyományokat. A város ősi épületei tehát ma is állnak, amelyek nagy értékei az emberiség kultúrájának.


Csődöt jelentett a szlovák utazási iroda – ezer utas rekedt külföldön

Csődöt jelentett a szlovák utazási iroda – ezer utas rekedt külföldön  

A Happy Travel több mint 17 éve volt jelen a szlovák utaztató piacon.
Ötcsillagos hely, ahová elmenekülhet a kánikula elől

Ötcsillagos hely, ahová elmenekülhet a kánikula elől 

Ha eddig azt hittük, hogy a régió és az itteni élmények nem tudnak már semmi újat nyújtani, akkor ideje újratervezni.
A hőség miatt nem látogatható az Eiffel-torony

A hőség miatt nem látogatható az Eiffel-torony  

A perzselő hőség szinte egész Franciaországot sújtja, a Météo France mérései szerint hétfőn sok helyen mintegy 38 Celsius-fok feletti értékeket regisztráltak.
Magyarok külföldön: mi a helyzet a biztosítási piacon?

Magyarok külföldön: mi a helyzet a biztosítási piacon? 

Az egyik biztosításközvetítő adatai szerint adatai a szerződések száma 9 százalékkal, az átlagdíj pedig 6 százalékkal emelkedett.
Van új a Nap alatt? – turisták az európai „hőkupola” alatt

Van új a Nap alatt? – turisták az európai „hőkupola” alatt 

Európa perzselő nyara – hol érzik a hőséget a legnagyobb mértékben a turisták?
Tömeg, pénz és ellentmondások – Jeff Bezos-esküvő Velencében

Tömeg, pénz és ellentmondások – Jeff Bezos-esküvő Velencében 

Az Amazon-alapító luxusesküvője nemcsak látványosság volt, hanem komoly bevételi forrás is, amelyet tüntetések és kritikus hangok kísértek.
Hőségriasztás Franciaországban

Hőségriasztás Franciaországban 

A legmagasabb szintű hőségriasztás lép életbe kedden Párizsban és környékén is.
Hétvégén nagyívben kerülje el Zágrábot és környékét!

Hétvégén nagyívben kerülje el Zágrábot és környékét!  

A Horvát Köztársaság Turisztikai és Sportminisztériuma, valamint a Horvát Idegenforgalmi Közösség óriási forgalomra figyelmeztet július 4-én, 5-én és 6-án.
Új pályázat zöld üzenettel: szakmai verseny a turisztikai reklámágazatnak

Új pályázat zöld üzenettel: szakmai verseny a turisztikai reklámágazatnak 

Egy új, most elindított nemzetközi kezdeményezés új szintre emeli a turisztikai promóciót.
Új díszkivilágításban pompázik Traianus császár római piaca

Új díszkivilágításban pompázik Traianus császár római piaca 

Az olasz főváros nevezetességei egymás után kapnak új díszkivilágítást.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.