A Nyugat-Szlovákiában található Nagyszombat mindössze 50 kilométerre fekszik Pozsonytól, innen közvetlen autós összeköttetést biztosít a D1-es autópálya és vasúti összeköttetést a Pozsony–Zsolna vonal, de Budapestről is könnyedén, akár 2,5–3 óra alatt elérhető autóval, illetve vonattal is - pozsonyi átszállással.

Mivel könnyen megközelíthető, Nagyszombat igen népszerű a magyar látogatók körében. Jelentőségét fokozza, hogy a város már a középkorban is fontos kereskedelmi központ volt. „Különösen fontos a régióban, ami az évszázadok során a város gazdasági fejlődését is nagyban elősegítette, hogy itt találkozott az északi–déli, Prágát és Budát összekötő útvonal, és ez volt az első település a mai Szlovákia területén, amely megkapta a szabad királyi város jogát” mutatja be az esemény első felében a várost Alexander Prostinák, a Nagyszombati Turisztikai Régió ügyvezető igazgatója.

Kis Róma, a templomok városa

A település azzal érdemelte ki a „Kis Róma” nevet, hogy az egész országban itt található a legtöbb templom, folytatja Slavomír Dvozník, a korhű jelmezbe bújt nagyszombati toronyőr, aki öltözetével autentikus hangulatot teremtett megidézvte a szlovák hagyományokat.

A középkori városfalak, mint a városvédelmi rendszerek maradványai, a barokk főoltár, illetve a Szent Miklós-székesegyház, mind-mind a város gazdag múltjáról mesélnek. A török hódoltság idején több egyházi intézmény is ideiglenesen Nagyszombaton talált otthonra, köztük – mintegy 300 éven át – itt működött a magyar egyházi központ is.

A történelem során a város tudományos szerepe is meghatározó volt: Pázmány Péter 1635-ben itt alapította meg a katolikus jezsuita egyetemet, amely 150 éven át működött, és ezzel nemcsak vallási, hanem tudományos központtá tette a települést.

„Itt található Szlovákia legmagasabb oltára, valamint az Egyetemi templom, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek.”

– mutatott a képre kardjával a toronyőr.

A város első téglából épült lakóháza is különleges látnivaló, napjainkban múzeumként működik: a Zene Háza kapott itt helyet. A legenda szerint egy időben e falak között őrizték a magyar koronázási ékszereket is, ennek emlékét őrzi az épület timpanonján látható korona és felirat.

Nagyszombat leglátogatottabb helyszínei közé tartozik a Várostorony, ahová 143 lépcsőn lehet feljutni, és ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra és a karácsonyi időszakban az adventi vásári forgatagra.

Advent és karácsonyi készülődés Nagyszombaton

Az adventi időszak Nagyszombaton minden évben különleges élményt nyújt. Idén 2025. november 28 -tól december 22-ig adventi piacok várják az érdeklődőket családias, mesebeli hangulattal, több tucat standdal, helyi kézműves termékekkel és gazdag gasztronómiai kínálattal, ahol forralt bor, puncs és a város jellegzetessége, a mézbor teszi még meghitté a hangulatot.

„Az adventi időszakban a történelmi belváros ünnepi fényekbe és díszekbe öltözik, központja a Szentháromság tér, azaz a Trojičné námestie, ahol a karácsonyfa, az árusok standjai és sok színes színpadi program teremti meg az ünnepi atmoszférát”

- mondta Slavomír Dvozník, majd kiemeli, hogy egyedülálló és mesebeli élménynek ígérkezik az adventi időszakban heti két alkalommal tartandó 60 méter magas Várostoronyba lámpások fényénél történő esti túra is.

A középkori adventi vásárt idén december 19-21 között rendezik meg és egyik különlegessége, hogy több százéves ostyasütőn készített karácsonyi ostyákat is lehet kapni. Nemcsak a városban, hanem a környező településeken is rendeznek adventi vásárokat, ahol a látogatók megkóstolhatják a helyi finomságokat. A Terra Parna borászat például adventi szombati brunchokat szervez, hagyományos karácsonyi ételekkel és boraival.

Nem csak Nagyszombaton, hanem a környéken is találni majd ünnepi élményeket: Smolenicében például a karácsony éjszakájának fényeit csodálhatjuk meg, míg Dolná Krupában különleges adventi programokkal várják az érdeklődőket.