A közgyűlés számos aktuális európai témát érintett – mint pl. az új csomagtúratörvény (PTD) beiktatásának folyamata az egyes országokban, a tavaly bevezetett, több szempontból is aggályos Lufthansa DCC EU-s vizsgálata, a légi utasok jogai, az árrés adózás (TOMS) rendszerének felülvizsgálata, a fogyasztók szabályellenes megkülönböztetése azok földrajzi helye alapján, és az online utazási irodák és egyéb szolgáltatók praktikái, EU-s adatvédelmi csomag.

Az európai PNR-használat és adatszolgáltatási kötelezettségek is hamarosan életbe lépnek: első körben a légitársaságok és a GDS-rendszerek működtetik az adatszolgáltatást, hiszen náluk minden, a hatóságokat érdeklő adat egyszerűen fellelhető, ám az egyes országok hatóságai a chartereztetés miatt az utazásszervezőket is információszolgáltatásra kérhetik – a franciák és a belgák már jelezték is ezt a szándékukat, ám technológiai megoldást nem tudtak tenni mellé egyelőre.

A konferencia üdvözölte, hogy az európai / schengeni vízum terén kedvező változások várhatók: az európai országok nagykövetségei és konzulátusai kötelesek lesznek az adott országban képviselettel nem rendelkező országba történő utazáshoz is vízumot kiadni, és a vízum megszerzésére jogosult turisták számára többszöri belépésre alkalmas turistavízumot adnak majd. A szakma arra számít, hogy a változás sokat segít az Európába való beutaztatás fejlesztésében.

A közgyűlés meghívott vendége volt az Európai Bizottság közlekedési biztosa, Violeta Bulc asszony, aki – a sikeres szlovén példa nyomán, melynek kialakításában maga is részt vett – tiszta, zöld jövőt vizionál, melyben a belvárosokban csak önjáró elektromos járművek közlekednek, a nagyvárosokat egymással kiválóan összekapcsolt multimodális közlekedési hálózatok kötik össze, és mindennek a kulcsa az adatmegosztás és a széndioxid kibocsátás csökkentése lesz. A biztos asszony szerint hamarosan óriási befektetéseket látunk majd ezen a területen.

A szakmai témák mellett az ECTAA tisztújítására is sor került, az elnökséget Észtország vette át Dániától. Az észt tagszervezet – a MUISZ-szal együtt – örömmel fogadta a hírt, hogy helyreáll a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolat Tallinnban és Budapesten. A sors fintora, hogy másfél éve épp a tallinni ECTAA közgyűlés alatt zárta be hazánk az ottani nagykövetségét, s ez a hír komoly társadalmi visszhangot kapott Észtországban.

A közgyűlés pénteken egy IATA-délutánnal zárult: a légitársaságok szervezete a megújuló ügynökminősítő rendszerét és a fizetési módok bővülő választékát próbálta népszerűsíteni, azonban álláspontjuk nem közeledett az ECTAA tagországaiéhoz. Az utazási irodák mindenütt úgy látják, hogy a IATA a tisztességesen működő jegyirodákat igyekszik tovább szorongatni az egyes országokban az elmúlt években bekövetkezett értékesítői csődök miatt – miközben továbbra sem nyújt semmiféle védelmet a jóval nagyobb károkat okozó légitársasági csődök ellen az ügynökök számára. Az irodai csődökben érintett országok képviselői elmondták, hogy a csődbe ment IATA irodák sehol nem voltak az utazási irodai szervezetek tagjai, s ha a IATA megkérdezte volna, egyik irodával sem ajánlották volna az együttműködést, épp azok megbízhatatlansága miatt.

A IATA részéről tömör „igen” volt a válasz arra a magyar felvetésre, hogy abszurd, hogy ők követelnek nagyobb garanciákat azoktól a magyar irodáktól, amelyeknek a Malév csődje óta sem utalták vissza a jóváhagyott refundokat – ám ez nem változtat szándékaikon. A legkülönösebb változást mégis az értékesítési „fék” bevezetése fogja jelenteni: egyetlen iroda sem növelhetné eladásait 15%-nál nagyobb mértékben anélkül, hogy előre fizetéssel vagy garanciaemeléssel megteremti ennek fedezetét. A IATA számításai szerint az irodák 38%-át fogja évente legalább egy alkalommal korlátozni ez az eszközük, de ezt nem tekintik aggályosnak. Az ECTAA főtitkára zárómondataival megerősítette, hogy az utazási irodai szakma számára elfogadhatatlanok a IATA tervei.